Továbbra is vannak rendezetlen kérdések és fontos nézeteltéréseket kell áthidalni az iráni atomprogramról folyó tárgyalásokon - közölte John Kerry amerikai külügyminiszter, aki közel-keleti és észak-afrikai körútjának programját módosítva utazott Genfbe az eszmecserére.

Megfigyelők abban reménykedtek, hogy már pénteken megállapodás születhet az iráni atomprogramról, miután a nap folyamán Kerry mellett William Hague brit, Guido Westerwelle német és Laurent Fabius francia külügyminiszter is előre nem tervezett látogatásra Genfbe érkezett. Az amerikai külügyminiszter azonban közölte, hogy jelenleg még nincs egyetértés, illetve megállapodás a felek között, de igyekeznek közelíteni az álláspontokat. A négy nyugati ország mellett Kína és Oroszország vesz részt az úgynevezett hatok és Teherán egyeztetésein.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki várhatóan ma bekapcsolódik a genfi egyeztetésekbe, még Moszkvában óvatos derűlátással nyilatkozott a tárgyalásokról. Azt mondta, hogy bár nem szeretne semmilyen előjelzésbe bocsátkozni, úgy látja, van esély az egységes álláspont kialakítására. Szerinte döntő segítséget adott ehhez az, hogy a partnerek elfogadták Oroszország javaslatát, amelynek értelmében a tárgyalások alapját a szakaszosságnak és a kölcsönösségnek kell képeznie. "Irán minden egyes lépésére, amelyekkel teljesíti az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) követelményeit, gyengülnek a büntetőintézkedések is" - magyarázta.

Moszkva továbbra is arra szólít fel, hogy a nemzetközi közösség ismerje el Irán jogát az atomenergia békés felhasználására, beleértve a NAÜ ellenőrzése alatt urándúsítást is. Persze – mint Lavrov hozzátette – csak akkor, ha minden, ma még függőben lévő kérdés megoldódik, Teheránnak előbb bele kell egyeznie a hatok és a nemzetközi atomszervezet feltételeibe.

Bár a javaslat részletei nem ismertek, a megegyezés lényege az lehet, hogy a gazdasági szankciók fokozatos csökkentése fejében Irán befagyasztja nukleáris tevékenységének bővítését, részben leállítja az urándúsítást – adta hírül a BBC. Az iráni tárgyalódelegáció egyik tagja közölte, hogy a megegyezés feltételeként az olajcégeket és a bankokat sújtó szankciók enyhítését sürgetik. A Reuters ugyanakkor azt írta, hogy a hatok a külföldön befagyasztott, 50 milliárd dollárnyi iráni alapok felszabadítását ajánlották fel, de az egyeztetés korai szakaszában kizárták a szankciók széles körű oldását. Csütörtök este hasonlóan nyilatkozott Barack Obama amerikai elnök is. Megállapodás esetén is egyelőre legfeljebb az Iránt sújtó nemzetközi büntetőintézkedések kismértékű enyhítését tudja elképzelni - mondta.

Iránban az Irna hírügynökség jelentése szerint a pénteki imákon a tárgyalóküldöttség támogatására szólították fel közvéleményt. A muzulmán Irán támogatja a megbeszéléseket a nyugatiakkal, de csak „az erő és a méltóság pozíciójából” – idézte Qom város egyik imámját ugyancsak a BBC.

Izrael ugyanakkor teljes mértékben elutasítja a hatok és Teherán között formálódó alkut, és mindent megtesz önvédelme érdekében – mondta az izraeli kormányfő péntek reggel, amikor az akkor még ott tartózkodó Kerryvel találkozott. Benjámin Netanjahu rossz üzletnek nevezte a nyugati hatalmak és Irán között alakuló kompromisszumot, mert szerinte "az irániak mindent megkapnak, és semmit sem kell fizetniük érte", nem kell felhagyniuk az urándúsítással cserébe a gazdasági szankciók enyhítéséért. Izrael nemcsak elutasítja a jövendő megállapodást, hanem "nem is tartja magára nézve kötelezőnek, és megtesz minden, önvédelme és népének biztonsága érdekében szükséges lépést" – közölte az izraeli miniszterelnök.