Még egy magyar orvoscsapat indult Haitire
A kutatás folytatódik Haitin a január 12-i földrengés esetleges túlélői után, noha egyre kevesebb a remény. A segélyszervezetek szerint így is rendkívüli eredménynek tekinthető, hogy 122 embert tudtak utólag a romok alól kimenteni, ráadásul néhányat csodával határos módon hat-hét nappal a 7-es erősségű földrengés után. Szerdán még két gyereket találtak életben rombadőlt házukban, közülük egy 11 éves kislány a mentők érkezésekor sírva könyörgött: „Mama, ne hagyj el”.
A baptista és a református szeretetszolgálat után a magyar kormány is küld egészségügyi mentőcsapatot Port-au-Prince-be. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint a héttagú, önkéntes orvosokból álló mentőcsapat a tervek szerint péntektől jövő vasárnapig segít a rászorulóknak a földrengés sújtotta területen.
Haitin eddig mintegy 80 ezer embert fektettek tömegsírba, a temetések most már főleg vidéken folytatódnak. Továbbra is rengeteg az orvosi kezelésre, műtétre várakozó sérült. A szerdai újabb, ezúttal 6,1-es erősségű földrengést követően még többen menekülnek a fővárosból, hajóval, autóbusszal, tartva attól, hogy járványok üthetik fel fejűket a túlzsúfolt, s a higiénikus feltételeket nélkülöző fővárosi menekülttáborokban.
A segélyek osztásának körülményei valamelyest javultak az amerikai katonák megjelenése óta. Egy holland hadihajóról, a Pelikaanról 90 tonnányi segély szétosztásába kezdtek a hatóságok. Munkájukat nehezíti, hogy a Port-au-Prince-i kikötőnek csak az egyik mólója fogad hajókat, és ahhoz is csak egyszerre egy irányban járható út vezet. Az embereke egymás sarkára taposva harcolnak a segélyekért, a fővárost ellepték a fosztogatók.
Megfizették a korai függetlenség árát
Állandó a félelem attól, hogy jönnek a külföldiek, és átveszik a hatalmat - mondta lapunknak Laurent Dubois Haiti-szakértő, az észak-karolinai Duke Egyetem francia tanulmányok központjának vezetője, aki májusban járt utoljára a karibi országban.
Bár Haiti több mint két évszázada független, mégis a földrész legszegényebb állama. - Számos alkalommal szenvedte meg a külföldi beavatkozást, így a huszadik század első felében a húszéves amerikai jelenlétet. Általában is a francia, az amerikai, illetve a helyi politika őrlőmalmába került – állítja a szakértő. A haiti állam a múlt század közepén, a Duvalier-rezsim alatt volt erős, amely viszont diktatúra volt”.
Felvételek tanulsága szerint a haitiek nem feltétlenül bizalommal tekint az amerikai jelenlétre, a vallási elöljárók pedig annyiban hagyták jóvá az USA beavatkozását, amennyiben az „ideiglenes” lesz. Hogyan terhelik meg a viszonyt a korábbi intervenciók? - kérdeztük Laurent Dubois-t. „Az amerikaikkal szembeni ellenállás a haiti történelem része, a megszállás, a levert felkelés emlékezete tovább él. De az Egyesült Államok 1994-es intervenciója, amelynek célja Aristide, a demokratikusan választott elnök hatalmának visszaállítása volt, viszonylag rövid ideig tartott. A brazilok vezette ENSZ-erők megítélése azért lehet jobb, mert róluk nem feltételezik, hogy olyan uralmi szándékaik lennének Haitit illetően, mint ahogy a franciákról vagy az amerikaiakról gondolták”.
A Dominikai Köztársaságfelajánlotta, hogy 150 rendőrt küld, akik perui ENSz-békefenntartókkal biztosítanának egy segélykorridort a határ túloldalán. Milyen a szigeten osztozó szomszédok viszonya? „Viszonyukat egyfelől számos kapcsolódási pont, másfelől konfliktusok jellemzik. A XIX. században Haiti megszállta Santo Domingót, a dominikaiak viszont 1937-ben, a Trujillo-diktatúra idején több tízezer embert mészároltak le közülük. Dominikát ma is aggasztja a haitiak bevándorlása, de a hírekből úgy tűnik, most inkább belföldön, Port-au-Prince-ből vidékre áramlanak.”