Putyinnak ez már a tizenötödik pekingi vizitje – Hszi hatalomra jutása, 2013 óta a negyedik alkalommal járt ott. Moszkvában a nyugati szankciók nyomán különösen felértékelődött az amúgy is központi kérdésként kezelt együttműködés Kínával. Hiszen pótolni kell mindazt (például a hitelforrásokat), amitől a büntetőintézkedések megfosztották az orosz gazdaságot, és demonstrálni kell, hogy a nyugati szigor nem jelenti Moszkva teljes nemzetközi elszigeteltségét. Peking pedig annak a kezdeményezésnek a megvalósításában szán fontos szerepet Oroszországnak, amely az egykori Selyemút hagyományát felújítva Ázsiát Európával és Afrikával összekötő szárazföldi gazdasági övezetet hozna létre.

Putyin és Hszi Pekingben Kim Kyung Hoon / Reuters

Az összefogás azonban nem alakul olyan gördülékenyen, mint ahogy azt Moszkvában szeretnék. Miközben a cél az évi 100 milliárd dolláros szint, tavaly – a kőolajár csökkenése, a rubel gyengülése és a kínai gazdaság lassulása miatt – a negyedével, 68 milliárd dollárra esett vissza a kétoldalú kereskedelem értéke, amit Pekingben Putyin is elismert. Igaz, hozzátette, hogy az év első hónapjai emelkedést mutattak.

– A kínaiak hosszú idő alatt hozzák meg a döntéseiket – magyarázta a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökségnek a lassú tempót Borisz Tyitov az orosz–kínai barátsági és fejlesztési bizottság társelnöke. A Kremlhez közel álló, a vállalkozók érdekeit képviselő ombudsman tisztét is betöltő üzletember kifejtette: a nagy kínai bankok félnek, hogy rájuk is hatnak majd a szankciók, a közepes vállalkozások pedig az oroszországi üzleti légkör miatt óvatosak. Így is születtek komoly üzletek. 2013-ban az állami többségű olajtársaság, a Rosznyefty például 270 milliárd dollár értékű „fekete arany” szállításáról kötött megállapodást, két éve pedig a szintén az állam ellenőrzése alatt álló Gazprom gázipari cégcsoport írt alá szerződést 400 milliárd dollárt érő földgáz eladásáról. Áprilisban egyezség jött létre arról is, hogy 12 milliárd dolláros kínai hitel segíti a Jamal-félszigeten a gáz-cseppfolyósító létesítmények kiépítését.

Putyint hatalmas üzletember-delegáció kísérte el Pekingbe, és a látogatás keretében több mint harminc különböző megállapodást írtak alá. Például arról, hogy – a Boeinggel és az Airbusszal versenyezni hivatott – új széles törzsű utasszállító repülőgépet, valamint helikoptert fejlesztenek. A Rosznyefty két érdekeltségébe is beszállnak kínai cégek, az olajtársaság részvényeinek megvásárlásáról azonban egyelőre nincs hír. A Kreml ugyanis – a Bloomberg értesülése szerint – azt fontolgatja, hogy ­piacra dobja az olajcég 19,5 százalékát. Vevőként elsősorban Kínával vagy Indiával számolnak, az így befolyó mintegy 11 milliárd dollárt arra költenék, hogy a 2018-ban esedékes elnökválasztásig csökkentsék a költségvetési deficitet.