Alekszandr Bortnyikovnak, az FSZB igazgatójának, aki egyben a NAK elnöke, Medvegyev pénteken kifejtette: tekintettel arra, hogy Csecsenföldön jelentősen normalizálódott a helyzet, meg kell vizsgálni a terroristaellenes hadművelet állását, és meg kell hozni a megfelelő döntéseket.

Bortnyikov egyetértett azzal, hogy erre megérett a helyzet. Az elnök azt mondta, a meghozott döntések alapján javaslatot kell a kormány elé terjeszteni és ott születik majd meg a végső határozat.

Hangsúlyozta azonban, hogy az FSZB-nek más szervekkel együtt továbbra is ellenőriznie kell a helyzetet, és szükség esetén újra be kell vezetni a rendkívüli hadművelettel járó állapot egyes intézkedéseit ott és a többi déli köztársaságban, ahol még fennáll a terrorcselekmények veszélye. Meg kell teremteni az ott élő embereknek a beruházások és az új munkahelyek teremtésének lehetőségét, de keményen fel kell lépni a terrorizmus ellen -  mondta.

Ramzan Kadirov csecsenföldi elnök már szerdán bejelentette, hogy várható a számos korlátozással járó állapot megszüntetése. A Kommerszant című lap szerint valójában Vlagyimir Putyin orosz kormányfő és Kadirov elnök március 20-i találkozóján döntöttek, s megfigyelők szerint emögött az áll, hogy a csapatok Csecsenföldön tartása sokba kerül, s a válságban Moszkvának nincs erre ennyi pénze.

Kadirov szerint Csecsenföld ma a térség legnyugodtabb része, s bár a hivatalos adatok szerint még 4-500 szélsőséges fegyveres rejtőzködik - ennyit sejtettek az ezredfordulón is -, szerinte már  "legfeljebb hetvenen vannak, s egy hónap múlva ennyien sem lesznek",  mert a bandák tagjai visszatérnek a civil életbe, és külföldről is egyre többen jönnek haza. Ahmed Zakajev, a csecsen árnyékkormány feje azonban azt mondta: a döntésektől nem változik semmi, amíg nem találnak politikai rendezést a csecsen-orosz konfliktusra.

Szakértők szerint a terrorizmust Csecsenföldön nem győzték le, bár jelentősen javult a helyzet Kadirov elnökségének néhány éve alatt, s újra fel fog merülni Csecsenföld függetlenségének kérdése.

A csecsen-orosz konfliktus 1990-ben tört felszínre, amikor a  grozniji parlament kinyilvánította Csecsenföld szuverenitását. Fegyveres harcok kezdődtek, és az elnökkel szembenálló ellenzéki erők Moszkvától kértek segítséget. 1994 végén megkezdődött az első csecsenföldi háború, amely 1996-ban ért véget, de az 1997-ben kötött béke után az elnök kihirdette a Csecsen Iszlám Köztársaságot. Ennek nyomán és a sok életet kioltó oroszországi csecsen terrorcselekmények következményeként 1999-ben megkezdődött a második háború, s azóta szinte szünet nélkül tart a különleges hadművelet.