A Fidesz hozzányúlhat a Médiahatósághoz, Jagland elégedett
A magyar kormánnyal folytatott párbeszéd a végéhez ért, olyan választ kaptunk, amely eloszlatja a korábbi aggályokat. A médiaszabályozó testület független, de különbözik attól, mint amilyennek a kormány eredetileg megalkotta - mondta Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács elnöke egy Brüsszelben tartott beszéde után kérdésekre adott válaszában.
Egyelőre részleteket nem akart elárulni arról, hogy miben áll a magyar kormánnyal létrejött megállapodás tételesen. Mindenesetre annyit elmondott, nem személyi kérdéseket vagy jogköröket vizsgáltak, hanem a szervezet szerkezetére koncentráltak, hogy megfelelő fékek és ellensúlyok legyenek beépítve a rendszerbe.
Az Európa Tanács immáron két éve napirenden tartja a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos szakmai és politikai aggályokat. A magyar parlament tavaly nyáron az Alkotmánybíróság elmarasztaló határozatára reagálva ugyan több ponton módosította a médiatörvényt, de nem vette figyelembe az ET állásfoglalását. A tanács két legfontosabb kifogása és javaslata az volt, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, módosításához, illetve változtassák meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét.
Lapunk információi szerint az Európa Tanács részéről az elmúlt hónapokban leginkább azzal kapcsolatban fogalmaztak meg aggályokat, hogy a miniszterelnök nevezi ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét kilenc évre. Így került a posztra Szalai Annamária, a Fidesz egykori képviselője. A Médiatanácsban pedig kizárólag a Fidesz által jelölt személyek kaptak helyet.
Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára november végén tárgyalt erről Budapesten Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel. A tárgyalások után Jagland szóvivője, Daniel Holtgen lapunknak azt mondta: további lépések szükségesek a magyar kormánytól a médiaszabályozás terén. Az a gyakorlat, hogy a miniszterelnök tesz egyedül javaslatot az elnök személyére, nem felel meg az európai sztenderdeknek. Információink szerint az ET illetékeseinek álláspontja: a médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét úgy kellene megváltoztatni, hogy a kiválasztásnál a szakértelemre és a függetlenségre helyeződjön a hangsúly: a kinevezési folyamatban ne kizárólag politikusok mondják ki a döntő szót, hanem abba vonjanak be szakmai szervezeteket, testületeket is.
Lapunk úgy tudja, a novemberi Jagland-Navracsics találkozón elhangzott felvetésekről és aggályokról tájékoztatást kapott Orbán Viktor miniszterelnök is. Ha a kormányfő beleegyezett abba, hogy átalakítsák a médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét, akkor a parlament tavaszi ülésszakán módosíthatják a médiatörvényt. Úgy tudjuk, egyes vezető kormánypárti politikusok szerint ezt meg is kellene lépni, mert utána az Európa Tanács nem foglalkozna tovább a magyar médiaszabályozással.
