Ismét téma volt a magyar média helyzete az Európa Parlamentben: hétfőn este az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottsága tekintette át azt a munkadokumentumot, amelyet a testület portugál jelentéstevője, Rui Tavares és a témában illetékes társjelentéstevője, Renata Weber készített a magyar médiaszabályozásban történt változásokról.

Renate Weber szerint a kormánynak a lehető legtöbb garanciát kéne adnia, hogy a sajtóban dolgozók is úgy érezzék, hogy a szabadságjogaikat megvédik. A liberális román EP-képviselőnő szerint a média helyzetét csak az egész társadalmi kontextusban lehet megítélni, mint mondta, hiába a módosítások a jogszabályban, a magyar médiában dolgozók nem érzik úgy, hogy a körülményeik jobbak lennének, mint egy éve. Mint mondta, a jogszabály-módosítások ellenére a legijesztőbb, legfenyegetőbb szabályozások megmaradtak. A képviselőnő ide sorolta a magas bírságok kiszabásának eszközét, az adminisztratív felügyeletre lehetőséget adó, és a szerkesztői munkába való beavatkozást lehetővé tevő szabályokat, illetve a kinevezési gyakorlatot. – Jogi garanciákat kellene megteremteni, és új embereket kéne kinevezni – összegezte Weber, mit tartanának megnyugtató lépésnek a kormány részéről. Emlékeztetett, két évvel kinevezése után, a bírálatok ellenére még mindig az eredetileg kinevezett vezető áll a Médiatanács élén. Bár Weber megkérdezte az Európai Bizottság jelen lévő képviselőit, hogy hogyan fogják a több szervezet által is javasolt változtatásokat kikényszeríteni, de nem kapott választ.

Göncz Kinga, szocialista EP-képviselő méltatta a munkadokumentumot, amelyből ugyanakkor hiányolta a jogszabályok hatásának vizsgálatát. A néppárti Frank Engel hangsúlyozta: a magyar alkotmányos rend átalakítása még folyamatban van, és emlékeztetett, azt maguk a fideszes jogalkotók is elismerték, hogy a gyors jogalkotási folyamatban nem sikerült minden tökéletesen. Engel szerint a magyar kormány mindig reagált a bírálatokra. Kiemelte: az alkotmánybíróság több esetben is közbelépett (megsemmisítette a médiaszabályozás több pontját, alkotmányellenesnek ítélte a választási törvény egyes részeit), amiből számára az következik, hogy az alkotmánybíróság működik, és az alkotmányos berendezkedés is működik.

A magyar kormány álláspontját támogatandó szólalt fel Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának képviselője is, aki szerint az, hogy létezik a kormánnyal szemben nagyon kritikus sajtó (a képviselő asszony az ATV televíziót emelte ki), az azt bizonyítja, hogy a sajtószabadság nincs veszélyben. Gál Kinga fideszes, néppárti képviselő asszony is az alkotmánybíróság döntéseire hivatkozva jelentette ki: Magyarországon az alkotmánybíróság működik, a bíróságok működnek, és kifejtette, nem gondolja, hogy Magyarország problematikusabb lenne az unió más tagállamainál. Felhívta a jelentéstevők figyelmét arra is, az, aki a megszorítások miatt elvesztette a munkahelyét, óhatatlanul is panaszkodik. Weber erre később úgy válaszolt, a munkahelye elvesztése miatt senki sem panaszkodott, sokkal inkább a napi gyakorlattá váló cenzúra, az egyre növekvő nyomás miatt.

A munkadokumentum – hasonlóan a korábbi igazságszolgáltatásról szóló, és az alapvető jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló munkadokumentumokhoz – összefoglalja az eddigi tapasztalatokat, kritikákat, de önálló megállapítást nem tesz. A tizenegy oldalas dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy a 2011-ben és 2012-ben eszközölt jogszabály-módosítások ellenére továbbra is aggályok maradtak fent a magyar szabályozást illetően.

A dokumentum szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács elnökének és tagjainak jelölésére és megválasztására vonatkozó eljárást úgy kell megváltoztatni, hogy garantálják a függetlenséget, hogy ne lehessen utasításokat adni, és hogy az elbocsátásokat ne lehessen politikai nyomásgyakorlás eszközeként alkalmazni. A szöveg többek között kifogásolja azt is, hogy az MTI a közmédia kizárólagos hírszolgáltatója, illetve nem látja garantáltnak a közmédia szerkesztőségi és pénzügyi függetlenségét sem.

Az EP tavaly februári határozatában kérte fel a bizottságot, készítsen jelentést arról, összhangban áll-e a magyar jogrendszer az európai jog betűjével és szellemével. (A jelentés alapján az EP megfontolhatja, alkalmazza-e az uniós alapszerződés hetes cikkét, amely szerint végső esetben a szavazati jog is megvonható.) A bizottság most munkadokumentumokat készít a bizottság tagjainak, tavaly ősszel egy delegáció is járt Magyarországon a helyzet felmérésére. Egyelőre nem tudni, mikorra készítik el a végleges jelentést.