Magyarország „populista és hataloméhes" kormányát emlegeti a médiacsomag kapcsán a Washington Post, azzal indítva hétfőre virradóra megjelent kommentárját: a jövő hónapban az EU számos tagja sajnálhatja emiatt a rotáló, soros uniós elnökség intézményét. Az Egyesült Államok egyik vezető liberális lapja - a magyar jogszabályokkal kapcsolatos eddigi legegyértelműbb amerikai jelzésként - "Magyarország putyinizálódása" című cikkében úgy foglal állást: „a médiatörvény a sajtószabadság tekintetében Fehéroroszországgal és Oroszországgal helyezik egy kategóriába Magyarországot". A csomag szerinte „inkább illik egy autoritáriánus rezsimhez, mint egy nyugati demokráciához". A Post részletezi a jogszabályokat, és feleleveníti: az Orbán Viktor vezette Fidesz a választásokon a mandátumok az alkotmánymódosításhoz is elegendő kétharmadát szerezte meg. Majd „átvette a hatalmat, illetve kikezdte a hatalmát minden intézménynek, amely felett nem gyakorolt ellenőrzést: így az (állam)elnökségét, az Alkotmánybíróságét, valamint az Állami Számvevőszékét. Most pedig a központi bankot támadja."

A Washington Post - amelynek cikkéről befolyásos amerikai-magyar körökben már napokkal annak megjelenése előtt tudtak - nem azt tartja a célravezető megoldásnak, ha a „kormányok csendben maradnak, csak nehogy még egy vitát kavarjanak a válság sújtotta EU-ban". - Európa nem engedheti meg, hogy egy tagkormánya alapvető szabadság(jog)okat  vegyen semmibe következmények nélkül - írja, felvetve: Orbánt választás elé kellene állítani, megadva neki az esélyt a hatalomkoncentráció visszafogására és a médiatörvény módosítására. Ellenkező esetben viszont - fejtegeti az újság - „elszenvedhetné a megaláztatást", miszerint az EU és az Egyesült Államok máshová helyezi vagy bojkottálja a május végére tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozót, amelynek alkalmából egyébként Hillary Clinton külügyminiszter is hivatalos Magyarországra.

Németh Zsolt külügyi államtitkár lapunk kérdésére a hó elején azt mondta Washingtonban: számítanak Clinton látogatására. A Tom Lantos néhai kongresszusi képviselőről elnevezett budapesti intézet megnyitása az uniós keleti partnerségi csúcs kísérőrendezvénye lenne.

A Washington Post fél éven belül már másodszor támadja élesen a magyar média megregulázását. Júliusban arról írt: Orbán nem moderálta korábbi megosztó politikáját, és "ha (ti. a gazdasági reformok helyett) a demokratikus intézményeket akarja gyengíteni, csak azt fogja ezáltal biztosítani, hogy újra páriává válik a nyugati fővárosokban." Ezzel a "Magyarország legerősebb vezetője célba veszi a médiát" című szerkesztőségi cikk írója arra utalt vissza: Orbán az évtizede eléjén nem kívánatos személlyé vált, miután a Bush-adminisztráció megütközött azon, hogy "pátyolgatja a ma is az 1930-as évek stílusának nacionalizmusát és antiszemitizmusát magáévá tevő magyarországi szélsőjobboldalt".

Németh december elején a Népszabadság kérdésére kurtán azt mondta: "nem merült fel a megbeszélésein" Orbán miniszterelnök esetleges fehér házi látogatása. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának válasza annak fényében volt figyelemreméltó, hogy Martonyi János, a tárca irányítója júniusban még azt mondta az amerikai fővárosban: a kormányfő washingtoni vizitje az idén ősszel merülhet fel.