Médiatörvény: Orbánék kiegyeztek Brüsszellel, Kroes örül
Megállapodott Magyarország és az Európai Bizottság a magyar médiatörvény módosításában - jelentette be szerdán Brüsszelben Jonathan Todd, a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője. Kroes nyilatkozatban üdvözölte a magyar fél által az uniós végrehajtó testülettel közölt módosításokat.
Kroes örül, hogy európai lesz a törvény
"Nagyon örülök, hogy a magyar hatóságok beleegyeztek a médiatörvény olyan módosításába, aminek nyomán az eleget tesz az EU-jognak - beleértve az Alapvető Jogok Chartáját - az általunk felvetett szempontokból. Tovább figyeljük a helyzetet, és szorosan együttműködünk a magyar hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a változtatásokat, amelyekben most megállapodtunk, beillesszék a magyar jogba, és hogy a felülvizsgált törvényt következetesen alkalmazzák a gyakorlatban" - hangsúlyozta nyilatkozatában az EU-biztos. Jonathan Todd tudomása szerint Magyarország két héten belül hajtja végre a törvény megváltoztatását.
Irány az elv
A biztos nyilatkozata és a szóvivő által elmondottak szerint négy kérdésben érték el a magyar médiatörvény megváltoztatását. E kérdések közül háromról korábban is többször volt szó nyilvánosan, a negyedik a törvény tanulmányozása közben később merült fel. Az első probléma, amit az Európai Bizottság a magyar félnek felvetett, az volt, hogy az eredeti törvény túl széles körre írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A módosítás értelmében a kiegyensúlyozott tájékoztatást csak a műsorszórásra fogják előírni, a lekérhető médiaszolgáltatásokra nem. A műsorszórók esetében a kiegyensúlyozottság követelményének úgy kell majd eleget tenni, hogy egyben tiszteletben tartják az arányosság elvét is. A második problémát az jelentette, hogy az eredeti magyar törvény vonatkozik a más EU-országokban alapított médiavállalkozásokra is, beleértve a bírságolás lehetőségét. Márpedig az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv az "eredetország elvének" alapjára helyezkedik, vagyis azt vallja, hogy a médiavállalkozásnak - nagyon szigorúan meghatározott kivételektől eltekintve - csak azon ország médiajogszabályaihoz kell igazodnia, ahol azt megalapították. A végrehajtandó változtatás értelmében a más uniós tagországban alapított és bejegyzett médiavállalkozás nem lesz bírságolható, ha megszegi a magyar médiatörvénynek a gyűlöletkeltés tilalmát kimondó intézkedéseit. A harmadik gondot az okozta, hogy az eredeti törvényszöveg olyan benyomást kelthet, mintha a regisztráció a szolgáltatásnyújtás megkezdésének előfeltétele lenne, ami ellentmond a vállalkozási szabadságnak. A módosítás világossá teszi, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, médiatermékek közzétevőinek, illetve kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtóknak csak azután kell - 60 napon belül - regisztráltatniuk magukat, hogy megkezdték a szolgáltatásnyújtást.
Bónusz probléma
A negyedik probléma - amely menet közben merült fel, és amelyről eddig nyilvánosan nem tett említést az Európai Bizottság - az volt, hogy az eredeti médiatörvény nagyon tágan értelmezhető fogalmakat használ, amikor tilalmazza egyének, kisebbségek, illetve többségek akár ráutalásszerű "megsértését". A módosítás értelmében a tilalmat a gyűlöletkeltés, illetve a diszkriminációra való felszólítás eseteire korlátozzák.
Függetlennek tekinthető?
Todd az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a médiahatóság összetételével kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva megerősítette az általa korábban már többször elmondottakat. Eszerint az EU-jog előírja ugyan a médiahatóság függetlenségét, de nem fejti ki e függetlenség meglétének tartalmi kritériumait. Így nincsenek olyan uniós jogi előírások, amelyek alapján egyértelműen meg lehetne állapítani, hogy függetlennek tekinthető-e a testület.
Tabajdi: Térdre kényszerítették a kormányt
"Az Orbán kormány decemberben még mereven elzárkózott a törvény bármiféle módosításától. Az Európai Bizottság és a magyar kormány mai megállapodása viszont térdre kényszerítette az Orbán kormányt. Arra kötelezte, hogy az Európában botrányossá vált törvényeket mégis módosítsa. A Bizottság vizsgálata szerint a magyar médiaszabályozás ellentétes az uniós joggal, nemcsak az audiovizuális irányelvet sérti, hanem az uniós alapszerződéseket és az Alapjogi Karta rendelkezéseit is" - jelentette ki Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, reagálva Neelie Kroes, audiovizuális ügyekért felelős uniós biztos közleményére.
Nacionalista látszat
"Határozottan kérem a magyar kormányt, hogy ne keltse azt a nacionalista látszatot, hogy a bírálatok Magyarországot érik. Az Orbán kormány szerencsére nem egyenlő Magyarországgal. A Fidesz politikusainak nem Magyarországot kell megvédeniük, hanem rossz kormánypolitikájuk miatt kényszerülnek magyarázkodásra. Kérem, hogy az Európai Bizottság mostani szigorú kritikája után tartsanak önvizsgálatot és hagyjanak fel az antidemokratikus kormányzati gyakorlatokkal, nacionalista sérelmi politikájukkal" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.
LMP: Ez a második vereség
A médiatörvény a második vereséget szenvedi el és küszöbön áll a harmadik is - kommentálta Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese az MTI-nek Jonaathan Todd bejelentését. Karácsony Gergely azt mondta, hogy első körben a törvény a hazai civilek és a magyar újságíró-társadalom ellenállásán bukott el, mert a jogszabály által "sugalmazott öncenzúra helyett" egy szabad és bátor reakciót váltott ki.
Küszöbön a harmadik
A politikus úgy fogalmazott, hogy a törvény a második vereséget az Európai Bizottság álláspontja, illetve az EU még folyamatban lévő vizsgálata miatt szenvedte el. Véleménye szerint a harmadik vereséget az Alkotmánybíróságon (Ab) fog bekövetkezni, mert "nyilvánvaló, hogy még a módosított törvény is számos ponton alkotmányellenes". Hozzátette, bízik abban, hogy az Ab záros határidőn belül állást foglal és megsemmisíti a mostani változások által nem érintett, de alkotmányellenes pontokat. Hangot adott annak a véleményének, hogy ha a Fidesz-KDNP támogatta volnaaz LMP-nek a rendkívüli parlamenti ülésre vonatkozó javaslatát, illetve a párt módosító csomagját, akkor az Európai Bizottságtól "most kapott négy pofonból hármat meg lehetett volna előzni. A mi módosítóink ugyanis a kiegyensúlyozottság, a regisztráció és a gumifogalmak használata által okozott problémákat is orvosolták volna". Továbbra is fenntartják azokat a módosításaikat "amelyek kigyomlálnák a törvényből a legdurvább szabályokat" és remélik, hogy az Országgyűlés tárgyalni fogja azokat - mondta.
Az irányelv egy dolog
Szerencsétlennek nevezte, hogy a kormány csak az Európai Bizottsággal hajlandó tárgyalni, azzal is csak "titokban"; ők azt szeretnék, ha az egyeztetéseket kiterjesztenék a hazai szereplőkre is. Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság által "kikényszerített" változtatások fontosak, de a legfontosabb pontokat nem tudják érinteni, mert a vonatkozó EU-s irányelv ezekkel nem foglalkozik. Ezért az LMP azt javasolja, hogy ne csak az uniós irányelv, hanem a magyar alkotmányos hagyományok és a sajtószabság általános elvei alapján hajtsák végre a szükséges módosításokat.
Túl messzire ment
A magyar kormány delegációja a Neelie Kroes által kifogásolt passzusok átírásáról tárgyalt az Európai Bizottság szakértőivel. Az EU-biztos csak azt vizsgálta, hogy a tagállamokra kötelező, úgynevezett audiovizuális irányelvnek mennyiben felel meg az új (január elsején életbe lépett) magyar szabályozás. Kroes azt állapította meg előzetes vizsgálódása során, hogy a magyar médiatörvény túl messzire menően próbálja szabályozni a más tagállamokban letelepedett műsorszolgáltatókat, megsértve ezzel a származási ország elvét.
Szintén kifogásolta az uniós biztos, hogy a magyar jogszabály túlságosan kiterjesztette a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét, és elvárja azt minden audiovizuális szolgáltatótól, ide értve a letölthető videó-szolgáltatásokat és az audiovizuális blogoka. Az Európai Bizottság azt sem nézte jó szemmel, hogy a magyar törvény alapján minden médiaszolgáltatónak (különösen az írott sajtónak és az online médiának) be kell jegyeztetnie magát. Ez ugyanis az EB szerint aránytalanul korlátozhatja a letelepedés szabadságát és a szolgáltatások akadálytalan nyújtásának uniós elvét. A médiatörvény ezeknek a kifogásoknak a mentén módosulhat. A kormány illetékese szerint a módosítás két héten belül a parlament elé kerülhet.
