Brüsszel el akarja kerülni a vitát Magyarországgal címmel közölt brüsszeli és budapesti keltezésű beszámolót pénteken a konzervatív Die Welt a médiatörvényről született EU-döntés fogadtatásáról.

Christoph Schiltz és Boris Kalnoky tudósító szerint az EP-képviselőket meglepte Neelie Kroes médiaügyi biztos szerda esti nyilatkozata, amelyben elégedettségének adott hangot a Budapest által bejelentett módosítások ügyében. Az elhangzottak nyomán félre kellett tenniük egy már előkészített határozatnak a szövegét, amely élesen elítélte volna Magyarországot.

"Kroes asszony szavai nyitva hagytak néhány kérdést. Alaposan meg fogjuk vizsgálni, vajon elégségesek-e a változtatások (a médiatörvényen), és azokat valóban végrehajtják-e. A dolog még nincs lefutva" - nyilatkozta a német lap brüsszeli tudósítójának Martin Schulz, a szocialista EP-frakció elnöke. "Mindaddig nem vesszük le a napirendről a kérdést, amíg az összes probléma nem tisztázódott" - mondta Guy Verhofstadt, a liberális frakció elnöke.

A szocialistákat, liberálisokat és környezetvédőket elsősorban az zavarja, hogy a törvény változatlanul korlátozza az újságírók információs forrásainak védelmét, illetve hogy a médiafelügyeleti hatóság összetétele pártpolitikailag egyoldalú. Werner Langen (CDU) EP-képviselő szerint viszont az Orbán-kormány minden követelést teljesített, most már az uniós törvényalkotás tartalmi kérdéseire lehet összpontosítani. Schiltz szerint ezt a következő hónapok fogják megmutatni. A magyar EU-elnökség ugyanis nagymértékben függ az Európai Parlamenttől. Ha ennek képviselői azt fogják tapasztalni, hogy Orbán a médiatörvénnyel kapcsolatban csupán taktikázott és időt akart nyerni, azt megszenvedheti a Brüsszelben folyó törvényalkotási munka.

Kalnoky budapesti beszélgetőpartnerei megosztottak a médiatörvény módosítását illetően. Baloldali és liberális médiumok továbbra is fel vannak háborodva, és veszélyeztetve látják a demokráciát. A jobboldali tábor viszont elégedett.

Horváth Gábor, a Népszabadság helyettes főszerkesztője a Die Weltnek nyilatkozva elmondta: fontos, hogy négy ponton módosítják a törvényt - ám az 226 paragrafusból áll. "Elfogadhatatlan, hogy egyetlen politikai párt döntse el, mi kiegyensúlyozott, és mit szabad megírni." Horváth szerint az EU egyáltalán nem foglalkozott az alapvető problémával: az új médiahatóság egyoldalú összetételével és átfogó hatásköreivel. Teljesen új médiatörvényre van szükség - mondta a főszerkesztő-helyettes -, mivel "Orbán Viktor demokrácia-felfogása egészen más, mint az európai országoké".

"A kormányhoz közel álló konzervatív Magyar Nemzetnél, amely többé-kevésbé a Fidesz orgánumának számít, nyilvánvalóan gyanakvóak a külföldi médiával szemben - írta Kalnoky. - Telefonon mindenesetre nem akartak nyilatkozni a témával kapcsolatban. A titkárság azt válaszolta, hogy mindenki értekezleten van. Arra a kérdésre, meddig tart az értekezlet, a válasz (csütörtökön délben) az volt: hétfőig vagy keddig. A kollégák közül senki nem ér rá. Kalnoky szerint az újság véleménye világosan kiderül a közölt cikkekből: a lap szerint például az európai baloldal Strasbourgban kudarcot vallott a médiatörvény ellen indított "példátlan hecckampányával".

A jobboldali, konzervatív Magyar Hírlapnál, amely kevésbé kötődik a kormányhoz, közlékenyebbek voltak. Szentesi Zöldi László főszerkesztő-helyettes kifejtette: valójában nem is a médiatörvényről van szó. Az EP-ben lezajlott támadások oka az, hogy ez a magyar kormány sérti európai nagyvállalatok érdekeit, például a különadóval. A médiatörvény tehát alapjában véve csupán ürügyet ad olyan támadásokra, amelyeknek gyökereit máshol kell keresni. Szentesi Zöldi elmondta: a módosítások többsége olyan pontot érint, amelyet valószínűleg amúgy is megváltoztatott volna a kormány, így az nem jelent tekintélyvesztést. A médiafelügyelet összetételéről is nyugodtan lehetne szerinte beszélni.

Kalnoky végül megszólaltatja a Hungarian Review társszerkesztőjét, a BBC budapesti tudósítóját is. A "kiegyensúlyozott hangnak" nevezett Nick Thorpe a hisztéria elemeit látja a médiatörvényre adott európai reagálásokban, elsősorban a németországiakban. Ám ott, a német múlt miatt, talán különösen érzékenyek erre a témára - tette hozzá.

A Magyar Nemzet cáfol

A Magyar Nemzet visszautasítja a Die Welt pénteki számában megjelent, lapunkat érintő állításokat - írja közleményében a napilap. "A médiatörvény témája kapcsán a Magyar Nemzet munkatársai minden egyes külföldi újságíróval találkoztak, akik háttérbeszélgetésre kértek lehetőséget, vagy lapunk véleményére voltak kíváncsiak. A Die Welt állítólagos jelentkezéséről egyetlen munkatársunk sem értesült. A Boris Kalnoky által leírt történet a "több napos értekezletről", és arról, hogy "a kollégák közül senki nem ér rá", teljes képtelenség."

– Mindazonáltal ha a Die Weltet vagy Boris Kalnokyt továbbra is érdekli a Magyar Nemzet véleménye, szívesen állunk rendelkezésükre. A Magyar Nemzet ugyanis nem "gyanakvó a külföldi médiával szemben", bár a Die Welt cikkének ránk vonatkozó része után talán ez sem lenne indokolatlan – írja lap.