A választóknak a Mohamed Murszi államfő iszlamista szövetségesei által kidolgozott, a liberális és baloldali ellenzék által hevesen bírált alaptörvényről kell voksolniuk.

Az egy héttel ezelőtt tartott első fordulót Kairóban, Alexandriában és további nyolc tartományban rendezték meg, ezúttal pedig 17 tartományban, egyebek mellett el-Gízában, a Líbával határos térségekben, illetve a hagyományosan ellenzéki városnak számító Szuezben és Port-Szaídban fognak voksolni 176 választókörzetben. Összesen 25,5 millió szavazásra jogosult polgár adhatja le voksát, a szavazás idején mintegy 85 ezer katona ügyel a rend fenntartására. Azért tartják meg két fordulóban a referendumot, mert nincs elég bíró a szavazás felügyeletére.

Az ellenzék szerint a népszavazás első fordulójában tömeges csalások, szabály- és törvénysértések történtek, de a választási bizottság szerint ez nem fedi a valóságot, az apróbb szabálytalanságok pedig semmiképpen nem befolyásolják a referendum kimenetelét. Az első forduló nem hivatalos eredményei szerint a szavazáson a részvételi arány 32 százalékos volt, és a résztvevők 57 százaléka igennel szavazott.

A Mohamed Murszi államfő iszlamista szövetségesei által kidolgozott új alkotmány sok szempontból hasonlít az 1971-es alaptörvényre, amelynek a helyébe lép. Ugyanúgy kimondja, hogy "a saría (az iszlám jogrend) elvei a törvényhozás fő forrásai". Marad az elnöki rendszer, a kétkamarás törvényhozás, a független bíróság. A 234 cikkből álló szöveg tartalmazza a fékek és ellensúlyok rendszerét, és legfeljebb két egymást követő mandátumot engedélyez az államfőnek. A kormányzó Muzulmán Testvériség világi ellenzéke, a liberálisok, baloldaliak és jogvédők szerint az alkotmány fenyegetést jelent az egyéni szabadságjogokra, és csak korlátozott védelmet nyújt az állami túlhatalommal szemben.