Több hónapi halogatás után szerdán a cseh felsőház is jóváhagyta az uniós dokumentumot. Ötvennégy szenátor szavazott igennel, huszan pedig nemmel. A cseh alsóház idén februárban ugyancsak minősített többséggel fogadta el a lisszaboni szerződést.

Az egyik cseh szenátor azonban a szerdai szavazást követően bejelentette, hogy a döntés ellenére a brnói székhelyű Alkotmánybíróságtól kér állásfoglalást:vajon a szerződés nem sérti-e hazája szuverenitását.

Tavaly  társai is hasonló aggályokkal fordultak a cseh taláros testülethez, amely akkor nemmel válaszolt, de csupán néhány kifogásolt részt vizsgált meg. A cseh honatya most az egész dokumentumról kér állásfoglalást.

A Prágában tartózkodó José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke egész kontinensünk számára nagyon jó hírnek minősítette a döntést, s reményét fejeztek ki, hogy a lisszaboni szerződést Václav Klaus államfő mielőbb ellátja a kézjegyével.

A cseh elnök viszont csalódását fejezte ki amiatt, hogy a szenátorok többsége sem volt képes ellenállni a hazai és külföldi politikai nyomásnak. Közölte azt is, hogy a lisszaboni szerződés halott, s egyelőre nem szándékozik aláírni a dokumentumot.

Korábban többször azt hangoztatta, hogy  csak abban az esetben hajlandó ezt megtenni, ha a dokumentumot Irországban ratifikálják. Az elmúlt hónapokban többször  – többek között az Európai Parlamentben is – azt fejtegette, hogy Csehország uniós tagságának nincs alternatívája, ám Brüsszel a lisszaboni szerződéssel fatális mértékben korlátozná a tagországok szuverenitását, s a szabad verseny helyett a totális bürokratizálás és valamiféle európai föderáció irányába terelné a tagországokat, ami zsákutca- vélekedett.