Johannis és Ponta választási plakátja Bukarestben Bogdan Cristel / Reuters

Nyugodtan várja a romániai elnökválasztást Victor Ponta kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Mint mondta, a televízió előtt ülve, pattogatott kukoricával a kezében nézi végig a vasárnap esedékes első fordulót. A nyilatkozatot később visszavonta ugyan, de négyhetes kampánya már a második fordulós párharc jegyében zajlott.

A közvélemény-kutatások szerint ugyanis Ponta kapja majd a voksok mintegy 40 százalékát, és mellette 30 százalékkal a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltje – a vezetéknevét plakátjain románosan a j helyett i-vel író – Klaus Johannis juthat be a november 16-án esedékes második fordulóba. A szociáldemokrata stáb így arra összpontosított, hogy befeketítse a liberális jelöltet, és összemossa az igencsak népszerűtlen leköszönő államfővel. A második elnöki megbízatását töltő, tízéves hivatali ideje alatt szocialistából jobboldalivá átvedlett Traian Basescu nem indulhat újra.

Mintegy 18,3 millió állampolgárt várnak az urnákhoz, és tizennégy politikus pályázza meg az elnöki posztot. Emiatt biztosra vehető, hogy egyiküknek sem sikerül összegyűjtenie az első fordulóban a választásra jogosultak többségének a szavazatát. Vasárnap győztest hirdetni már a várható részvétel miatt is lehetetlennek tűnik: a felmérések szerint a felnőtt lakosság alig ötven százaléka megy el szavazni.

Az általában negatív kampányra a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hirtelen felerősödött aktivitása is hatott. Kezdetben a vizsgálatok által célba vett politikusok köre arra utalt, hogy a DNA a jobboldalnak kedvez, de az elmúlt napokban többek közt a 2012 előtti demokrata-liberális kormány egy volt minisztere, valamint a Basescu érdekszférájába tartozó Dorin Cocos üzletember csuklóján is bilincs kattant. Az utóbbi két éve vált el az elnök kegyeltjeként ismert Elena Udreától, aki most az újonnan alapított elnöki párt, a Népi Mozgalom Párt (PMP) színeiben indul az elnökválasztáson.

A DNA „anyaságát” magának vindikáló volt igazságügy-miniszter, Monica Macovei a felmérések szerint feljött a harmadik helyre (8 százalékkal), miközben a PSD-vel együttműködő Liberális Reform Párt (PRL) jelöltje, Calin Popescu Tariceanu enyhén visszaesett, 6 százalékon áll. Ez a második forduló szempontjából fontos: mivel Tariceanu jóformán az egyetlen, akinek szavazótábora kompatibilis Pontáéval, ismét felértékelődnek a magyar voksok. A szociáldemokratákkal közösen kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) saját jelöltet indított, de a második forduló előtt már nem kerülheti meg a kérdést, hogy kit támogat. Kelemen Hunor szövetségi elnök utalt rá, hogy ha az RMDSZ nem Ponta mellé áll, akkor aligha maradhat a kormányban.

Először fordul elő, hogy egy elnökválasztáson két magyar jelölt indul. Kelemen Hunor mellett a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben Szilágyi Zsolt, Tőkés brüsszeli irodavezetője is megméreti magát. Az EMNP-nek eddig egyetlen választáson sem sikerült megszorongatnia az RMDSZ-t, politikusai szerint azért, mert a szövetség az ötszázalékos küszöbbel „zsarolta” a mintegy 6,5 százaléknyi romániai magyarságot. Ezúttal ez a tényező nem befolyásolhatja a választók döntését, így kiderülhet, mekkora az EMNP reális támogatottsága. A felmérések szerint Kelemen 4 százalék körüli eredményre számíthat, míg Szilágyi támogatottsága egy százalék alatti.