A bársonyos forradalom főszereplői: Rita Klímová emberjogi aktivista, Alexander Dubcek és Václav Havel Lucia Stránská / Fotó

A cseh elnök az egyetemistákkal tartott beszélgetésen úgy vélekedett, hogy nem békésen menetelő fiatalok ellen brutálisan fellépő rendőrök miatt szaporodtak el a tüntetések, amelyek rövidesen a rendszerváltáshoz vezettek.

„Az igazság az, hogy 1989 novemberében sokan és sok helyen tüntettek a rezsim ellen. Különösebb bántódásuk már nem esett. Igaz, a rendőrök itt-ott odacsaptak a gumibotokkal, de főleg a munkásőr nagypapák, akik elől könnyű volt elfutni. A forradalmat tulajdonképpen egy álhír váltotta ki. Ugyanis a nemzetközi diáknapon a náci megszállók ötven évvel korábbi gaztetteire emlékező egyetemisták Prága belvárosában aktuális kommunistaellenes jelszavakat kezdtek skandálni. Ezután szorították ki őket a rendfenntartó erők, majd pedig nemcsak a fővárosban, hanem az egész országban az terjedt el, hogy az egyik tüntető belehalt a rendőri ütlegelésekbe. Néhány napon belül beigazolódott, hogy alighanem szándékos rémhírterjesztés történt, viszont ez a gyorsan terjedő értesülés lobbantotta lángra azokat az eseményeket, amelyek aztán a rendszerváltáshoz vezettek" – vélekedett az elnök.

Tüntetők a Vencel téren, 1989 novemberében. Lucia Stránská / Fotó

Néhány órával később Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a prágai és a pozsonyi köztévé élő műsorában élesen bírálta az államfőt. „A november 17-i eseményeket nem szabad elbagatellizálni. Ugyanis a rendőrök brutális fellépését teljes joggal nevezhetjük véres cselekedetnek, hiszen több tucat békésen menetelő fiatalt kíméletlenül megvertek, sokan közülük kórházi ellátásra szorultak, néhányan súlyos sérüléseket szenvedtek. Emiatt háborodott fel az ország lakossága, és rövidesen elsöpörte a rezsimet” – érvelt a kormányfő. Zeman véleménye ellen több prágai politikus és civil szervezet is tiltakozott.