Martonyi János azután érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Romániába, hogy a két ország között diplomáciai vitába torkolló feszültségekhez vezetett a székely zászló ügye. A másfélórás megbeszélés után Corlatean emlékeztetett, az egykori Jugoszlávia véres felbomlására is utalva: a két ország közös történelme másként is alakulhatott volna. Majd kitért arra, hogy Magyarország az első állam, amellyel Románia együttes kormányülést tartott. Négy ilyen alkalom volt, és ezeken fontos közös projektről született megállapodás, mondta. A nyilatkozat szemrehányásként is értelmezhető, hiszen az Orbán-kormány felfüggesztette a közös kormányülések gyakorlatát.

Martonyi a megbeszélések szünetében az MTI-nek elmondta: arra kérte román kollégáját, „legyenek óvatosabbak a politikai nyelvezetüket illetően”, hogy ne teremtsenek olyan légkört Romániában, ami a veszélyeztetettség érzését kelti a romániai magyarokban. - Ez a legfontosabb kérdés, és az én látogatásomnak az a célja, hogy ebben történjen előrelépés – magyarázta a külügyminiszter.

Corlatean jegyzéket adott át magyar kollégájának azokkal a jogokkal, amelyekben Bukarest szerint a magyarországi román kisebbségnek részesülnie kell. Kitért ugyanakkor arra is, hogy a válság hatására egyre több román és magyar cég talál egymásra. A mérleg erősen elbillent a román vállalkozások hátrányára, ezért javasolta egy román-magyar kereskedelmi kamara létrehozását Budapesten, amit elmondása szerint a magyar fél elfogadott.

A bukaresti média a március 10-ére, Marosvásárhelyre meghirdetett autonómiatüntetéssel hozta összefüggésbe, hogy a külügyminisztérium épületébe látták bemenni a hírszerzési vezetőket, miközben odabent zajlott a két tárcavezető találkozója. Kedden a román parlament két házának elnöke és Victor Ponta román miniszterelnök is fogadja a magyar külügyminisztert.

Martonyi később, a magyar-román Stratégiai Partnerségi Nyilatkozat aláírásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett konferencián arról beszélt, hogy Magyarország és Románia kormánya is úgy érzi, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy, a két ország érdekei közösek, és a kelet-közép-európai térségben az államoknak egymással kell összefogniuk. Ehhez azonban kölcsönös bizalom kell és kellő visszafogottság a retorikában - tette hozzá. Az évfordulós ünnepségen a két külügyminiszter, valamint Bukarestben akkreditált nagykövetségek diplomatái és volt román külügyminiszterek vettek részt. Corlatean a maga részéről azt hangsúlyozta, hogy Románia szemszögéből megvalósult a román-magyar megbékélés.

Martonyi hétfői programjában szerepelt még egy találkozó az  RMDSZ vezetőivel is. A Kelemen Hunorral, a szövetség elnökével tartott találkozón a magyar külügyminiszter Budapest támogatásáról biztosította a romániai magyarság különböző várakozásait és igényeit. Az RMDSZ székházában tartott megbeszélést követően Kelemen elmondta: tájékoztatta Martonyit arról, hogy a következő időszakban milyen kihívásokkal kell szembenéznie a közösségnek.