Megnehezítették a kormány dolgát a médiatörvénnyel kapcsolatos bírálatok, de egyáltalán nem rontották el az EU-elnökség sikerének esélyeit - vélekedett Martonyi János egy vasárnapi osztrák televíziós vitaműsorban. (Orbán Viktor csütörtökön ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, Magyarország rosszul kezdte mandátumát az EU élén.)

Az ORF Europastudio című műsorának vendégeként megismételte, hogy amennyiben az Európai Bizottság konkrét kifogásokkal él a törvény ellen, a kormány véghezviszi a szükséges kiegészítéseket vagy módosításokat.

A külügyminiszter elismerte, hogy bizonyos kifejezések túl általánosak a médiatörvényben, de úgy vélekedett, a sajtóban folyó vita, illetve annak hangneme helyenként túlzó. Minél előbb készül el a bizottság véleménye, annál jobb mindannyiunk számára - mondta ezzel összefüggésben Martonyi.

A Paul Lendvai publicista által vezetett beszélgetésben a miniszter vitatta azt a médiatörvénnyel kapcsolatos bírálatot, miszerint a kiegyensúlyozottság hiánya miatt büntetés szabható ki. Ilyen nincs a törvényben - mondta. Kijelentette, az antiszemita kijelentések és gyűlöletpropaganda ellen fel kell lépni. Rámutatott, hogy Magyarországot évek óta bírálják amiatt, hogy semmit sem vagy túl keveset tesz ezek ellen.

Margareta Kopeinig, a Kurier című osztrák napilap külpolitikai szerkesztője úgy vélte, Magyarország az új médiatörvénnyel meglehetősen eljátszotta az elnökség sikerének esélyeit, és részben a szavahihetőségét és a bizalmat is. Georg Paul Hefty német újságíró ezt vitatta. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes német konzervatív napilap magyar származású rovatvezetője úgy látja, a magyar médiatörvény alapelve megfelel az európai uniós irányelveknek. Ezek ugyancsak abból indulnak ki, hogy minden társadalom távol akarja tartani magától a szexista, diszkrimináló, antiszemita, gyűlöletkeltő és hasonló megnyilvánulásokat.

Dalos György író, publicista úgy foglalt állást, a médiatörvény nagy része megfelel az európai normáknak, de néhány része felesleges. Hangsúlyozta: nem a törvénnyel, hanem a gyakorlattal vannak problémák. Bő fél éve zajló gyakorlat a médiahatalom koncentrálása, a törvény előkészületei során elmaradt az egyeztetés és túl gyors volt a törvényalkotás - fejtette ki. A demokrácia többet jelent a többség uralmánál, a kisebbséget is meg kell kérdezni - mondta. A magyar médiatörvény körüli vita alkalmat teremt arra, hogy Európa megvitasson olyan, az európai értékekkel kapcsolatos fontos kérdéseket, amelyekhez "sokszor túl félénken áll hozzá" - mondta Ursula Plassnik osztrák konzervatív parlamenti képviselő, volt külügyminiszter. Példaként említette a politika és a média, valamint a nyilvánosság és a magánélet viszonyát.

Az EU soros elnökeként Magyarország nem vezetNi akarja az EU-t, hanem szolgálni az európai integrációt - fogalmazott Martonyi. Elnökként a koordinációban, az együttműködés, a konszenzus előmozdításában látja fő feladatát Magyarország. Az elnökség súlypontjai egybevágnak az EU napirendjén lévő témák súlypontjaival - hangsúlyozta.

Horvátország uniós csatlakozási folyamatáról a magyar külügyminiszter kijelentette, általános vélekedés szerint jó esély van arra, hogy a magyar uniós elnökség végéig lezáruljanak a csatlakozási tárgyalások.

A Magyarországon bevezetett válságadók módosítása nem várható Martonyi szerint. "A nagy kérdés most az, hogy meddig legyenek érvényesek ezek az adók". Erről minél előbb párbeszédet kell kezdeni a gazdasági szereplőkkel, vagyis a válságadókat bíráló 13 nemzetközi vállalattal és másokkal is - tette hozzá.
    A határon túli magyarok szavazati jogának kérdése "nincs a napirenden", ebben a kérdésben később kell dönteni - mondta Martonyi egy kérdésre válaszolva.