„A polgári lakosság megvédése érdekében egészen addig folytatni kell az ENSZ BT határozatainak végrehajtását, amíg nincs ellenőrzött, teljes mértékben tiszteletben tartott tűzszünet” – mondta lapunknak a magyar külügyminiszter. Ez az egyetértés tükröződik a konferencia zárónyilatkozatában is, amelyet tapsvihar fogadott.

„A katonai megszállás továbbra is kizárt. Mint ahogy kizárt az is, hogy a nemzetközi közösség külső katonai erővel kényszerítse ki a rendszerváltozást Líbiában” – hangsúlyozta Martonyi. A nagyszabású nemzetközi értekezleten ugyanakkor konszenzus volt abban is: a Kadhafi-rendszer illegitim, és Moammer Kadhafi líbiai vezetőnek távoznia kell. A rendszerváltozást azonban a líbiaiaknak kell elérniük, széles körű politikai és társadalmi párbeszédet elindítva; mint a magyar diplomácia irányítója hozzátette, e párbeszéd legfontosabb szereplője az Átmeneti Nemzeti Tanács.

Tizenkét-tizenöt országból álló összekötő csoport létrehozásáról is döntöttek a londoni konferencián. A csoport feladata a politikai koordináció, a katonai műveleteket ugyanis – várhatóan csütörtöktől – a NATO irányítja. Ahogy Martonyi János fogalmazott, a testületben „megfelelő földrajzi eloszlásban” vesznek majd részt az országok, amelyek között lesznek arab államok és a katonai akcióban részt vevő országok egyaránt.

A magyar közreműködés változatlanul a humanitárius segítségnyújtást jelenti, ez a terület a londoni tanácskozáson is nagy hangsúlyt kapott. „A humanitárius segítség ugyanolyan fontos, mint a katonai műveletek. Fő célja a líbiai lakosság élelmiszer- és egészségügyi ellátásának biztosítása” – közölte a Népszabadsággal a külügyminiszter.