Az is világos a szereplők számára, hogy nem szabad az átmeneti időszakot túlságosan elhúzni – tette hozzá Martonyi János.

Egyiptomi kollégája, Nabil Elaraby és az ellenzéki erők vezető képviselői mellett Martonyi megbeszélést folytatott az Arab Liga hamarosan leköszönő főtitkárával is. Az egyiptomi származású Amr Musza megerősítette, hogy indulni kíván a várhatólag ősszel sorra kerülő elnökválasztáson.

A muzulmánok és kopt keresztények között kedden kirobbant, 13 halálos áldozatot követelő véres kairói incidens kapcsán a magyar külügyminiszter azt mondta: a rendkívül tragikus eset is újabb érv amellett, hogy mielőbb biztonságot és stabilitást kell teremteni a több mint 80 millió lakosú országban.

Martonyi fontosnak nevezte a március 19-én esedékes egyiptomi népszavazást, a referendumon a választási rendszert, így az államfő-választás új feltételeit meghatározó alkotmánymódosításról kell majd dönteni. Ami a továbbiakat illeti, a tárcavezető benyomásai szerint az ellenzék inkább „előbb elnököt, majd aztán parlamentet választani” menetrendre hajlik. Az ellenzék ugyanis felismerte, hogy megfelelő háttér és struktúra nélkül hátrányba kerülnének egy pár hónapon belül lebonyolítandó törvényhozási választáson.

Líbia kapcsán Martonyi azt mondta: fontos, hogy az Arab Liga és az Afrikai Unió kezdeményezően lépjen fel, és a repülési tilalmi zóna bevezetését illetően e két szervezettől érkezzenek az erős üzenetek.

Martonyi előtt január végén Orbán Viktor is járt Egyiptomban; Hoszni Mubarak elűzött elnök utolsó hivatalos vendégeként a magyar kormányfő elismerően méltatta Egyiptom szerepét a térség stabilitásában. Bár éppen Orbán elutazásának napján, január 25-én tört ki a felkelés, az [origo] forrásai szerint a kairói mosolyfesztivál a Mubarak-rezsimmel az utolsó pillanatig jó kapcsolatokat ápoló EU ötlete volt, időzítéséért pedig Magyarországot senki nem vonta kérdőre.