– A centrumhoz kell tartozni, nem a perifériához, ez a magyar nemzeti érdek – hangoztatta az új magyar külpolitikai stratégia bemutatásakor a külügyminiszter, akinek reményei szerint a pozitív és negatív kihatásokra egyaránt kitérő parlamenti vita után az Országgyűlés végül megszavazza, hogy Magyarország is az aláírók között legyen. A szerződés szerinte egybeesik a magyar gazdasági célokkal, s nem terjed ki az adópolitikára – ez köztudottan érzékeny kérdés a külföldi befektetőket különböző adókedvezményekkel csábító, majd pedig különadókkal megterhelő kormányok számára.

Martonyi előadásában fontosnak tartotta hangsúlyozni: az eurózónán kívüli országokra, így hazánkra nézve az új kormányközi szerződés attól a naptól lesz érvényes, amikor ezek az országok maguk is belépnek az euróövezetbe – kivéve, ha a szerződésben vállalt egyes pontokat már ezt megelőzően is alkalmazni akarják. Meglátása szerint valamennyi eurózónán kívüli uniós tagállam nagy valószínűséggel a csatlakozás mellett fog dönteni. Egy kétszintű Európa kialakulása ugyanis azzal a veszéllyel járhat, hogy kettészakadhat az uniós kohéziós és támogatási politika, ami magyar szempontból hátrányos következményekkel járhat.

– Hitelesség, kiszámíthatóság, következetesség – Martonyi szerint ez jellemzi a magyar EU-politikát, s ez a sikeres magyar érdekérvényesítés kulcsa is. Úgy látja, hogy Magyarország uniós politikájában a külső és belső célok, elsősorban a gazdasági szempontok közelítésére van szükség. Martonyi előadására reagálva Kovács László (MSZP) volt külügyminiszter és korábbi EU-biztos azt mondta: messzemenőkig egyetért az elhangzottakkal, a probléma az, hogy az elmúlt másfél év magyar külpolitikájában a szavak és a tettek, különösen a miniszterelnöki megnyilvánulások gyakran különböztek egymástól.