Az erdélyi magyarságnak továbbra is egy egységes etnikai alapú politikai képviseletre van szüksége, amely csupán szolidaritással, együttműködéssel biztosítható – jelentette ki Markó Béla csütörtökön Tusnádfürdőn, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásában.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, aki egyben Románia kormányfő-helyettese, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, EP-alelnökkel, Kelemen Hunor művelődési miniszterrel és Toró T. Tibor EMNT-alelnökkel folytatott vitát az erdélyi magyar összefogás állapotáról, lehetőségeiről.

Markó leszögezte: a magyar összefogás nagy és közös érték. Egyik legfontosabb célja az, hogy az erdélyi magyarság egységes és erős politikai képviseletet biztosítson magának minden fontos döntéshozó fórumon, a román, illetve az Európai Parlamentben (EP), de az önkormányzatokban is.

Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben a magyar összefogásnak konkrét, gyakorlati célja az volt, hogy a szolidaritás révén a magyarság képviselőit bejuttassa az EP-be. Az összefogás nem feltételezi a szervezetek között teljes nézetazonosságot, csupán azt a felismerést tükrözi, hogy az etnikai alapú politikai képviseletre mindenképpen szükség van.

„A magyar összefogás két különböző álláspont összefogása: aki azt állítja, hogy mostantól kezdve nem lesznek nézetkülönbségek, az egyetlen monolit szervezetben gondolkodik, amivel én egyetértek, de mivel ez másképp alakult, akkor ezt kell tenni” – mondta Markó.
Hangsúlyozta: bár a véleménykülönbségek időnként éleseknek tűnnek, ezek sohasem a célokban, hanem az eszközökben, a megoldások mértékében vannak.

A szlovákiai választások tanulságait taglalva, rámutatott: az egységes szlovákiai magyar érdekképviselet választási veresége és egy közös szlovák-magyar szervezet bejutása azt mutatja, hogy a szlovákiai magyar közösség egy adott pillanatban – a többévi ellenzékiség és emiatt eredménytelen politizálás helyett – az eredményesség lehetőségére szavazott.
„Ez arra figyelmeztet, hogy az RMDSZ-nek és a magyar összefogást létrehozó szervezeteknek etnikai képviseletként kell eredményesnek lenniük, hogy az ilyen radikális és rossz változásokat elkerüljék” – fogalmazott Markó Béla.

Tőkés László is az összefogás, az együttműködés folytatásának fontosságáról beszélt. Kijelentette: az erdélyi magyar összefogás a tényleges együttműködés irányában mutat, amit az európai folyamatok is alátámasztanak.

A politikus szerint Európa napjainkban egyre inkább integrálódik, a magyar szervezetek hangját viszont csak akkor hallhatják meg Európában, ha egységes álláspontra helyezkednek a magyarságot érintő sarkalatos kérdésekben.

Kelemen Hunor úgy vélte, a magyar összefogás szempontjából alapvető kérdés volt a szervezetek közötti kezdeti bizalmatlanság. A miniszter szerint ezt 2009-ig részben sikerült felszámolni, de „még sok a munka”.

Rámutatott: ha közös, folyamatos munkával sikerül megteremteni a bizalmat, a magyar összefogásnak nemcsak a választásokkor lesz ereje, hanem a társadalmi élet más területein is, ahol szolidaritásra van szükség.