Marosvásárhelyen a Kossuth utca "ügyének" története 1985-re nyúlik vissza. A Ceausescu-diktatúra utolsó éveiben az akkori hatóságok a város egyik főútját - amely hosszú ideig Kossuth Lajos nevét viselte - átkeresztelték Calarasilorra. 2005-ben azonban a városi tanács elhatározta: ismét a magyar szabadságharcosról nevezi el ugyanazt az utcát, gyakorlatilag visszaállítva az 1985 előtti helyzetet.

Az erről született önkormányzati határozat azonban a mai napig nem léphetett érvénybe, mert a Maros megyei törvényszék hatályon kívül helyezte, miután több helyi román hazafias szervezet és a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) bírósághoz fordult.

Az RMDSZ városi tanácsának frakciója fellebbezett az ítélőtáblánál az első fokon született bírósági döntés ellen. Az ítélőtábla formai hibákra hivatkozva 2007-ben visszaküldte az aktát a törvényszékre, amelynek ismét meg kellett vitatnia az ügyet. Ennek eredményeképpen született meg a legújabb döntés, ami azt jelenti, hogy első fokon a marosvásárhelyi önkormányzat immár másodszor vesztett pert. Kerekes Károly, a helyi tanács jogi képviselője a Népújság című napilap szombati számában jelezte, hogy ismét fellebbezni fognak.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: rendkívül súlyosnak tartja, hogy 2008-ban az 1848-49-es magyar szabadságharc hőséről még mindig nem lehet utcát elnevezni Marosvásárhelyen. Ez figyelmeztetés arra - hangoztatta Markó -, hogy Romániában a történelem még nem visszafordíthatatlan. Hangsúlyozta: a romániai magyarokon múlik, hogy mennyire erősek, és össze tudnak-e fogni, hogy megakadályozzák a történelem kerekének visszafordítását.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a döntésnek lehet-e köze a pénteken lezárult választási kampányhoz, Markó elmondta: az ítélet nem tulajdonítható a kampánynak, az önkormányzati döntés már három évvel ezelőtt megszületett, nem arról van szó, hogy most éppen rossz a pillanat.