Továbbra is Magyarországon tartózkodik Markó Attila (képünkön), aki ellen kedden újabb ügyben emelt vádat a román országos korrupcióellenes ügyosztály (DNA). A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt parlamenti képviselője ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Azzal vádolják, hogy 2008. február 28-án a román kárpótlási bizottság tagjaként rábólintott egy felülértékelt kártérítési kérésre, és ezzel 69,9 millió euró kárt okozott az államnak.

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatása miatt tavaly novemberben felfüggesztett börtönre ítélt politikus 1997 és 2012 között volt tagja a testületnek, amely miatt rájár a rúd mostanában. Egy másik kárpótlási ügyben már áprilisban vádat emeltek ellene – a testület egykori tagjaival közösen –, egy harmadik esetben pedig csak azért úszta meg a büntetőpert, mert a március 15-i ünnepségeknek köszönhetően nem vett részt azon az ülésen, amelyen egy 85 millió eurós illegális kárpótlásról döntöttek. Az utóbbi ügy kapcsán tavaly decemberben előzetesbe akarta helyezni az ügyészség, Markó azóta Budapesten tartózkodik.

A politikus járulékos áldozatnak tartja magát egy olyan „játékban”, amelyben valóban történtek törvénytelenségek, de azokban ő nem vett részt, mi több, nem is volt tudomása róluk. „Semmilyen lehetőség nincs arra, hogy amennyiben egy bizottsági tag csúszópénz ellenében lepaktál a felértékelővel és a kárpótlásra jogosult személlyel, azt a bizottság többi tagja felfedezze” – hangsúlyozza.

Ezt így látja az RMDSZ is, amelynek vezetői kiállnak a törvényhozási mandátumáról március végén lemondott képviselő mellett. A szövetség szerint a Mikó-ügy pusztán ürügy a kommunizmus idején elkobzott közösségi vagyon visszaszolgáltatásának elodázására, esetenként a már visszakapott ingatlanok újraállamosítására.

A szövetség nemegyszer úgy érzi, hogy az ügyészséget politikai leszámolásra lehet használni. Sok esetben nyilvánvalóan nem ez történik, éppen ezért nagyon nehéz racionálisan érvelni amellett, hogy egyik vagy másik ügy miért nem korrupcióról szól, hanem mondjuk politikusok megfélemlítéséről – mutat rá Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Kérdésünkre példaként említette Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos alpolgármester esetét. – Ráduly akkor került célkeresztbe, amikor kérte a helyi főkapitány lemondását, miután két rendőr halálra gázolt egy nőt. Miután több mint egy évig megfigyelték őket – a nemzetbiztonságiak is –, valamilyen ügyet ki kellett találni. Végül azzal vádolták őket, hogy elszámoltak 250 lejre üzemanyagot a szabadságuk idején. Ez nevetséges – fejtette ki Kovács.

A nyomásgyakorlás másik példája, hogy terrorizmus vádjával eljárás indult Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesternek a Szövetségi Képviselők Tanácsa tavaly decemberi ülésén elhangzott kijelentései miatt. Az ügyvezető elnök szerint az ügyészség kérésre sem közölt érdemi információt, csupán annyi derült ki, hogy a Maros megyei rendőrséget is bevonták a nyomozásba.

A szövetség rendre kiállt a megvádolt politikusai mellett, de akadnak kivételek is. A befolyással való üzérkedésért bíróság elé állított Olosz Gergely egykori képviselő vagy újabban Kiss Sándor Bihar megyei exelnök megvádolása kapcsán nem foglalt állást az RMDSZ-vezetés.