A levél feladója – kezdi Veres István a napilapban megjelent glosszáját – valószínűleg két dolgot fájlal. Az egyik, hogy Bugárnak nincs bajusza (máskülönben minek festett volna neki?), a másik pedig, hogy Komáromnak szlovák polgármestere lett. Internetes és egyéb fórumokon az elmúlt héten rengetegen adtak hangot elégedetlenségüknek a komáromi eredmények kapcsán, krokodilkönnyeikkel Komáromot ellepné a víz Gyulamajortól Cserhátig. A sajnálkozók valószínűleg ezt még mindig nem tartanák akkora tragédiának, mint Anton Marek megválasztását. Pedig. Ugye, ugye. Megint az előítéletek. Magyar város? Ahhát! Magyar polgármester kell oda? Ahhát! Negyvenszázaléknyi szlovák kussoljon? Ahhát! – ironizál a szerző, azt írva, „Anton Mareknak magyar az édesanyja, ő maga is tökéletesen beszél magyarul. Vagyis ugyanannyira tekinthető magyarnak is, mint szlováknak”.

Veres István így folytatja: „Valakik azt mondják Marek ugyan szimpatikus pofa, mégis fennáll a veszély, hogy a helyi szlovák nacionalisták (akikből akad néhány) rátelepednek, és kényük-kedvük szerint fogják irányítani. Tono, így, Tono, úgy. Lesz itt nemulass!” (Egyébként Bastrnák négy éve hajszálnyival, 23 vokssal nyerte meg a választást Marekkel szemben . Az alkotmánybíróság jóváhagyta az eredményt.)

„Megtiltják a magyar feliratokat még a túlkomáromi Tescóban is! Akkor aztán verheti a fejét a magyarság, hogy miért nem fogott össze! A magyarországi sajtó is csak azt emelte ki az egész cirkuszból, hogy Komárom elveszett, mi lesz szegény magyarokkal. Maraggyá má... A következő négy évben eldől, mit nyújthat a városnak az új polgármester. Ha nem válik be, fogjon össze a hatvanszázaléknyi komáromi magyarság, oszt jól váltsa le.” – zárul az Új Szó jegyzete.