A bíróság szerint nem kétséges, hogy az egyesületek tevékenysége jogellenes és ütközik az alaptörvénnyel. A tagok számos megnyilatkozása arról tanúskodik, hogy teljes meggyőződéssel vallják a nemzetiszocializmus eszméit, és istenként tisztelik az eszmerendszer vezető személyiségeit. A két egyesület holokauszttagadók gyűjtőhelye, a zsidók szisztematikus legyilkolásának tényét tagadókat pedig büntetni rendeli a törvény - indokolta a bírói tanács elnöke a határozatot, amely megerősíti Wolfgang Schauble belügyminiszter döntését.

A Collegium Humanum és Bauernhilfe (Parasztsegély) nevű szervezetet a minisztérium 2008-ban tiltotta be, vagyonukat pedig elkobozta az egyesületek működéséről szóló törvény egy cikkelye alapján, amely jogszabályellenesnek mondja ki a több mint hatmillió zsidó előre kitervelt meggyilkolásának a tagadását.

Beszámolók szerint a per feszült légkörben zajlott. A hallgatóság soraiból néhányan uszító megjegyzéseket kiabáltak a jelen lévő sajtófotósok felé. A tárgyaláson elnöklő bíró nyugalomra intette a megjelenteket, és megtiltotta, hogy bárki is hangot adjon érzelmeinek. A bíróság épületét körülvevő rendőrkordonnál antifasiszta tüntetők tiltakoztak a történelem meghamisítása ellen.

A Collegium Humanum egykori elnöke, Ursula Haverbeck-Wetzel személyesen jelent meg a tárgyaláson. A közösség elleni izgatásért több alkalommal elítélt nyolcvanéves asszony a bíróság előtt kifejtette: úgy érzi, igazságtalanul ítélték el, hiszen egyáltalán nem tagadja a holokausztot. A belügyminisztérium ügyvédje amellett érvelt, hogy Haverbeck-Wetzel és 1963-ban alapított egyesületének célja a népirtás megkérdőjelezése.

Haverbeck-Wetzel jogi képviselője arról próbálta meggyőzni a bíróságot, hogy az egyesületek alacsony taglétszáma és a tagok magas átlagéletkora következtében egyik szervezet sem fejt ki észrevehető hatást. A bírói tanács szerint a számok jelentősége elhanyagolható, a döntő az, hogy az egyesületek szembeszegülnek-e a demokratikus együttélésnek az alkotmányban szabályozott rendjével.