A  szerdai ülést követően a prágai védelmi tárca vezetője közölte, hogy hosszas, több mint két esztendős tárgyalások eredményeként sikerült viszonylag jó feltételeket kialkudniuk. – Eddig 19,6 milliárd cseh koronát fizettünk évente, 2015-től ez az összeg 1,7 milliárdra csökken – tájékoztatott Martin Stropnický.

Elmondta azt is, hogy a svédek vállalták: 2027-ig további huszonöt cseh pilotát és kilencven műszaki szakembert képeznek ki, a gépeket pedig földi célpontok elleni támadásra is alkalmassá teszik. Cseh lapok szerint a svédek sokáig nem voltak hajlandók árengedményre, ezért Petr Necas kormányának regnálása idején szóba került az a lehetőség is, hogy esetleg a NATO valamelyik tagországát kérnék fel a cseh légtér védelmére. Új tender kiírásáról is tárgyaltak. Végül tavaly olyan döntés született, hogy a cseh szakemberek még egyszer tárgyalóasztalhoz ülnek a svédekkel.

Több cseh politikus úgy vélte, hogy a jelenlegi válságos helyzetben sokkal ésszerűbb lenne, ha az uniós tagországok, vagy pedig a visegrádi négy állam légvédelmét közösen oldanák meg, Mire Martin Stropnický kifejtette, hogy ilyen megoldásra még nem érett meg az idő, mert jelenleg a legtöbb érintett államban a saját, korszerű légvédelem fenntartását a szuverenitás fontos részeként értelmezik. Európában jelenleg csupán a balti államok, továbbá Izland, Szlovénia és Albánia nem rendelkezik saját korszerű katonai légierővel – tette hozzá.