A Human polgárjogi mozgalom júniusban feljelentést tett a rendőrségen, amelynek alapján a hatóságok szélsőséges mozgalmak népszerűsítése miatt indítottak vizsgálatot.

„Nem nyert bizonyítást, hogy a mellszobor köztéri elhelyezésével az önkormányzat, az egyes képviselők és a polgármester helyeselték volna azt a bűncselekményt, amiért Ferdinand Durcanskyt elítélték" - indokolta az álláspontot Milan Cisarik, a Zsolna megyei ügyészség szóvivője.

A II. világháború alatt létező szlovák állam zsidóellenes és nácibarát politikájának ismert képviselőjeként számon tartott Durcanskyt 1947-ben halálra ítélték. Ján Rybárik polgármester a mellszobor felállítását idén tavasszal azzal indokolta, hogy Durcansky Rajecben született, s a történészek szerint életművében több a pozitívum, mint a negatívum. A mellszobor felállítását a szlovák kormány is nyilatkozatban ítélte el.

A vitatott személyiség mellszobrának köztéri felállítása ellen tiltakozott a Human polgárjogi mozgalom, a szlovákiai zsidó hitközségek szövetsége, az antifasiszták szövetsége, néhány más szervezet és számos helyi lakos is.

A hatályos szabályok szerint a köztéri szoborállítás a helyi önkormányzat jogkörébe tartozik, s abba a kormány sem szólhat bele.

Ferdinand Durcanskynak nagy szerepe volt az első Csehszlovák Köztársaság 1939-es felbomlásában. A politikus 1938 és 1940 között több miniszteri tisztséget is betöltött Szlovákiában. Miután külügyminiszterként megpróbált részben önálló szlovák utat keresni, menesztették tisztségéből. 1945-ben Nyugatra menekült, 1947-ben Szlovákiában távollétében háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Az ítélet ma is jogerős.