Megkezdődtek Csehországban, és szombaton zárulnak a megyei és a részleges szenátusi választások. Négy évvel ezelőtt – Prága kivételével – mind a tizenhárom régióban a szocdemek győztek, ezúttal tehát az eddigi pozíciójuk megőrzésére törekednek. Erre a legtöbb politikai elemző reális esélyt lát, mert a jobboldali kormánykoalíció támogatottsága a mélypontra süllyedt.

Josef Mlejnek, a prágai Károly Egyetem Politológiai Tanulmányok Intézetének vezetője szerint a baloldaliak győzelmét elsősorban az új arcokat felvonultató, parlamenten kívüli kis pártok, valamint a regionális tömörülések akadályozhatják meg. – De csak akkor, ha a legtöbb parlamenti párt vezetőinek korrupciós botrányai és a szegényeket, valamint a középrétegeket sújtó megszorító intézkedések miatt felháborodott polgárok nem maradnak otthon, s valóban rájuk voksolnak – tette hozzá. Főleg a Facebookon ugyanis egyre többen fogadkoznak, hogy az elkeserítő közállapotokkal szembeni tiltakozásként vagy nem mennek el voksolni, vagy pedig széttépik és üresen dobják be az urnába a szavazócédulákat. Sok tiltakozó szavazatot szeretnének szerezni a kommunisták is. Az ellenzéki pártok vezetői a mostani megyei választásokat egyúttal a Necas-kabinet eddigi teljesítményét értékelő népszavazásnak tartják.

A baloldal többségének megőrzése a tét a szenátusi választásokon is, amelyeken a nyolcvanegy tagú testület egyharmada cserélődhet ki. Jelenleg a szocdemeknek negyvenegy szenátoruk van. Tizennégy körzetben a legerősebb kormányzati tényező, Polgári Demokrata Párt, ötben pedig a szocdemek eddigi mandátumáról döntenek. Ha a felsőházi választásokon az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a leadott érvényes voksok ötven százalékát, akkor két hét múlva az első két helyen végzett indulóra újra szavaznak, s már egyszerű többség is elegendő lesz a győzelemhez.