Hivatalosan is megszületett a döntés arról, hogy a NATO többnemzetiségű egységeket telepít a balti államokba (Észtországba, Lettországba és Litvániába), valamint Lengyelországba egy esetleges orosz agresszió elrettentésére. Ezek a csapatok „világossá teszik, hogy ha egy tagállam ellen intéznek támadást, azt az egész blokk elleni agressziónak tekintik – magyarázta a szövetség varsói csúcstalálkozóján hozott határozatot Jens Stoltenberg főtitkár.

Barack Obama amerikai elnök azt ígérte, hogy az Egyesült Államok Lengyelországban ezer katonával erősíti ezeket a csapatokat, amelyekbe Kanada és Németország is beszáll. Részvételével Nagy-Britannia is bizonyítani akarja, amit tisztéből távozó és NATO-beli kollégáitól is búcsúzó miniszterelnöke, David Cameron hangoztatott: hazája az Európai Unióból kilép ugyan, de az európai biztonság ügye iránt elkötelezett marad. Michael Fallon védelmi miniszter bejelentette, hogy London Észtországba 500, Lengyelországba pedig 150 katonát küld. Az alakulatok rotációs alapon szolgálnak majd az Oroszországgal határos országokban. Az USA a jövő évtől – szintén váltott működési helyszínekkel, de lengyelországi központtal – egy páncélosdandárt is Európába vezényel.

Kikerül viszont az Egyesült Államok közvetlen irányítása alól az az amerikai rakétavédelmi pajzs, amelynek első elemét az idén májusban adták át Romániában, más részei pedig Spanyolországban, Törökországban és Lengyelországban működnek majd. Párizs szorgalmazta, hogy a parancsnokság NATO-hatáskörébe tartozzon, nem akarta ugyanis (bár nyíltan ezt sohasem hangoztatta), hogy egy válság esetén amerikai tábornokok hozzanak Európa számára kulcsfontosságú döntések.

A hivatalosan Európát a „lator államok" rakétatámadásától megvédeni hivatott rendszer különösen nyugtalanítja Moszkvát. Ott ugyanis úgy vélik, hogy az valójában Oroszország ellen irányul, a nyugati határ menti orosz csapatösszevonásokat pedig a NATO lépéseire tett válaszként állítják be. A vele szomszédos NATO-tagállamok – sőt a varsói csúcson vendégként jelenlévő Finnország és Svédország is – viszont Oroszország katonai aktivitását élik meg fenyegetésként. Ráadásul nemcsak a hagyományos fegyveres akcióktól tartanak, hanem a Kelet-Ukrajnában Moszkva által alkalmazott úgynevezett hibridtámadásoktól is.

Ezzel a veszéllyel – és több más fenyegetéssel – együtt is szembe akar szállni a NATO és az Európai Unió, amiről Varsóban közös nyilatkozatot írtak alá. Hiszen támadás érheti a kulcsfontosságú infrastruktúrát, hacker akciókat hajthatnak végre a bankrendszer ellen, a közösségi hálókon pedig dezinformációs kampánynak tehetik ki a lakosságot – figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

 

Magyar zászlóalj is lesz

a Lándzsahegyben

Magyarország jól teljesít a védelmi költségek terén, 2014  óta 20 százalékos – a tagállamok között a negyedik legnagyobb – volt a növekedés – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Kilátásba helyezte, hogy a NATO gyorsreagálású erőinek keretében Magyarországon jövőre megalakul az egyik előretolt irányítási egység, a mintegy 5 ezer fős, gyorsan bevethető erő, a Lándzsahegy részeként pedig 2018-ban egy magyar lövészszázad szolgál majd. A balti államokban és Lengyelországban majd rotációs alapon állomásozó egységekben Magyarország nem vesz ugyan részt, viszont magyar katonák jövőre a visegrádi országok alakulataival együtt – ugyancsak rotációs alapon – három hónapig gyakorlatoznak ebben a régióban. MTI

 

 

.