Ezzel tizenkettőre emelkedett az öt napja tartó utcai tiltakozások halálos áldozatainak száma a dél-jemeni kikötővárosban. A tüntetők autógumikból barikádot emeltek, és meggyújtották.

Ali Abdalláh Száleh 32 éve hivatalban lévő jemeni elnök a hónap elején a tiltakozások hatására még azt ígérte, hogy nem indul újabb elnöki mandátumért, hétfői sajtóértekezletén viszont úgy fogalmazott, hogy "csak az urnák eredménye alapján" távozik.

"A távozásomat követelik, de csak az urnák eredményei alapján fogok távozni" - jelentette ki. Előző nap a jemeni parlamenti ellenzék bejelentette, hogy csatlakozik a kormányellenes tiltakozó mozgalomhoz, amelynek a motorja eddig a diákság volt.

Hétfőre virradóra a fővárosban, Szanaában több ezer diák ülősztrájkot kezdett a helyi egyetem előtt; a teret az egyiptomi kormányellenes tüntetésekre utalva átnevezték Tahrír (Felszabadulás) térnek.

Száleh igyekezett kisebbíteni a tiltakozások jelentőségét, mint mondta, Jemen 25 milliós népességének csak a töredékét teszi ki a tüntető 200 ezer ember. Hétfői sajtóértekezletén elmondta még: utasította a katonaságot, hogy "kizárólag önvédelemből" lőjön a tiltakozókra.

Hétfőn a jemeni szunnita és a zaidita síita kisebbség muzulmán vallástudósai (ulema) kiadtak egy közleményt, amelyben azt írták, hogy tilos erőszakhoz folyamodni a tüntetőkkel szemben. Az ulema egy befolyásos iszlamista vezető, Abdel-Madzsid Zendani vezetésével tartott rendkívüli tanácskozást. A sejket a terrorizmus támogatásával vádolja az amerikai kormány.

Hétfőn jelentések érkeztek arról, hogy Észak-Jemen Szaada nevű nagyvárosára is átterjedt a rendszer távozását követelő mozgalom: a városban több tízezren tüntettek ennek érdekében, és támogatásukról biztosították a fővárosból szétterjedt tiltakozó megmozdulásokat. A szaadai menet szervezői között van a helyi, erős síita kisebbség politikai vezetője, Abdel Málik al-Huti is.

úJemen 25 milliós lakosságának mintegy 30 százaléka síita, s ők régóta úgy érzik, hogy a háttérbe szorítják a szunnita többségű országban. Egyes, szélsőséges nézeteket valló csoportjaik az 1962-ben katonai puccsal megdöntött egyházi fejedelemség (imamátus) visszaállítását követelik. Az ő vezérük Abdel Málik al-Huti, aki 2004 óta többször is fegyveres harcot vezetett a központi kormány ellen.