Már tíz évvel ezelőtt, a 2001-es NATO-offenzíva után tárgyalóasztalhoz kellett volna ülni a hatalomból elűzött tálibokkal – jelentete ki Nick Carter tábrnok, az afganisztáni brit erők főparancsnoka egy Guardiannek adott pénteki exkluzív interjúban. „2002-ben a tálibok éppen menekültek. Azt, hiszem, hogy ha abban a helyzetben előrelátóak lettünk volna, minden afgán felet rávehettünk volna a megállapodásra a politikai megoldásról” – nyilatkozta a tábornok. Carter azt elismerte, könnyű utólag bölcsnek lenni, de mindazok a poblémák, amelyekkel tíz év alatt Afganisztánban a nyugatiak szembesültek, alapvetően politikai természetűek – és ezeket a problémákat megszüntetni kizárólag párbeszéddel lehet.

A tábornok nem sokkal azután adott interjút a Guardiannek, hogy bejelentették, az Egyesült Államok Katarban próbál tárgyalóasztalhoz ülni a tálibokkal – legalábbis ülne, ha Hamid Karzai afgán elnök nem keményített volna be, és mondta volna le az amerikai-afgán biztonsági tárgyalásokat csak azért, mert a tálibok katari irodája Afganisztáni Iszlám Emirátus néven gyakorlatilag nagykövetségként működik, az amerikaiak pedig elfelejtettek szólni neki a szélsőségesekkel tervezett párbeszédről.

Azt több szakértő is mondja, hogy a tálibok mérsékelt szárnyával sokkal korábban kellett volna leülni tárgyalni, amivel a nyugati hatalmak több miilliárd dollárt takaríthattak volna meg, és több ezer embert menthettek volna meg a haláltól. Már csak azért is, mert 2004-ig a tálibok maguk keresték is a kapcsolatot az amerikaiakkal, és az új erőviszonyokat elismerve több kérdésben látványosabb komprisszumokra lettek volna hajlandók, mint most, amikor Afganisztán jelentős része felett de facto már újra övék a hatalom. Carter az interjúban ennek kapcsán megjegyezte, hogy Karzainak nincs más választása, el kell fogadnia, hogy ami az Afganisztán feletti ellenőrzést illeti, a nyugati kivonulás után néhány éven át Kabul keze még nem fog elérni az országban mindenhova.

A NATO-misszió, az ISAF erői 2014-ben vonulnak ki Afganisztánból, ami után minden biztonsági feladat ellátása – így a jövő évi elnökválasztás bizosítása – a helyi erőkre hárul, nyugati egységek már csak kiképző és tanácsadói szerepeket vállalnak. Bár az, hogy az összesen 352 ezer afgán biztonsági ember – 195 ezer katona és 157 ezer rendőr – mire lesz képes a tálibok és a hadurak ellen, még kérdés, Carter optimistán nyilatkozott: szerinte az afgán erőket jól kiképezték, a múlt héten véglegesített átadási folyamat után pedig a tálibok gyorsan rá fognak jönni, hogy fordítva igaz a mondás, hogy náluk van az óra, de időnk nekünk van.

A Guardian az interjút David Cameron brit miniszterelnök szombati afganisztáni látogatására időzítve jelentette meg.