Jövőre a két ország két lépcsőben lesz a határellenőrzés nélküli mozgást biztosító zóna tagja: márciusban a légi és a vízi határokat, júliusban pedig a szárazföldieket nyitják meg előttük. (Schengen történetében volt már példa kétlépcsős csatlakozásra, igaz, 2004-ben a nyitás fordítva történt. Magyarország és tíz másik állam előtt 2007-ben először a szárazföldi, majd pár hónappal később a légi és a vízi határok váltak akadálytalanul átjárhatóvá.)

Bár a vasárnapi csúcstalálkozó napirendjét nem ez a kérdés uralta, Herman van Rompuy elnök javaslatára az Európai Tanács rábólintott a román-bolgár csatlakozásra, így arról a mostani az elvi döntést követően év végéig határozat születik. Ez több éves diplomáciai huzavonának vet véget: Franciaország és Németország a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot számonkérve sokáig azután sem állt ki a schengen bővítés mellett, hogy ennek technikai feltételeit mind a két kelet-európai ország teljesítette. Aggályaik nyomatékosításául a franciák évek óta már több tucat román és bolgár roma bevándorlónak vezényeltek hátraarcot: a sátortáborokat felszámolták, és 300 euróval a zsebükben repülőre ültették őket vissza szülőhazájuk felé.

Párizs és Berlin idővel engedett, a melléjük lépő Hollandia és Finnország azonban még egy hónapja is élesen ellenezte a schengeni bővítést. Számukra szeptemberben még az a kétlépcsős csatlakozás sem volt elfogadható, amelyre most simán rábólintottak. Mivel a bővítéshez mind a 25 Schengen-tagország jóváhagyására szükség van, a halogatás miatt az utóbbi időben meglehetősen nagy volt a feszültség a bolgár és a román diplomácia, illetve az EU között.