Az utolsó szállítmány a héten érkezett meg Szentpétervárról Baltimore-ba. Ernest Moniz amerikai energiaügyi miniszter az 1993-ban aláírt, „Megatonnákból megawattokat” elnevezésű programot minden idők egyik legsikeresebb partnerségének nevezte, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására valaha is kötöttek. Az orosz uránt amerikai atomerőművek fűtőanyagaként hasznosítják.

A megállapodás értelmében Oroszország amerikai pénzügyi ösztönzést kapott annak érdekében, hogy a START szerződés alapján több ezer nukleáris fegyverét leszerelje, és az ezekből nyert nagytisztaságú uránt, amely potenciálisan terroristák kezére is juthatott volna, az amerikai atomenergia-ipar rendelkezésére bocsássa.

A program keretében összesen 500 tonna erősen dúsított uránt (ez mintegy 20 ezer robbanótöltet vagy 10 milliárd hordónyi kőolaj megfelelője) alakítottak át fűtőanyaggá az amerikai erőművek számára. Caitlin Hayden, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivőjének közleménye szerint az elmúlt tizenöt évben ezekből az orosz uránszállítmányokból fedezték az Egyesült Államok villamosenergia-igényének 10 százalékát.

Hayden azt nem említette meg, hogy a program Oroszország kezdeményezésére ért véget, mert Moszkva kevesellte a dúsított uránért az amerikaiak által fizetett összeget - amely az elmúlt két évtized során összességében megközelítette a 8 milliárd dollárt. Októberben a felek új szerződést kötöttek, amelynek alapján Oroszország a világpiaci árak szerint szállít majd uránt az Egyesült Államoknak, de csak feleannyit, mint korábban, és már nem olyat, amely nukleáris fegyverekből származik.

A program olyan időszakban ért véget, amikor a két nagyhatalom viszonya hűvösre fordult, egyebek között a szíriai érdekellentétek, az Egyesült Államok által szorgalmazott európai rakétapajzs, valamint amiatt, hogy Moszkva menedékjogot biztosított az amerikai kibernetikai hírszerzésről titkos információkat kiszivárogtató Edward Snowden számára, akit hazájában kémkedéssel gyanúsítanak.