A rohingya kisebbség egy Burmában vagy más nevén Mianmarban található muzulmán vallási kisebbség, akik a rohingya indoeurópai nyelvet beszélik. Kivándorlás hullámuk 2012 után kezdődött, amikor buddhista milíciák elkezdtek célzott támadásokat végrehajtani ellenük. Az erőszakcselekmények miatt mostanáig mintegy százezer rohingya hagyta el az otthonát.

Október 15-től napi átlag 900 ember szállt hajókra az ország nyugati felén lévő Rakhaing államban – mondta Chris Lewa, egy nonprofit rohingya érdekvédelmi szervezet vezetője. Lewa szerint az elvándorlók Mianmar nyugati feléből többnyire a szomszédos Thaiföldre mennek, onnan azonban deportálják őket vagy emberkereskedelem áldozatai lesznek. A szervezet vezetője szerint számos rohingya megy a szomszédos Bangladesbe, majd onnan Indiába és Nepálba.

Mianmarban megközelítőleg 50-53 millió muszlim él. Közöttük – írja az al-Dzsazíra – 1,3 millió rohingya van. Róluk úgy tudják, hogy generációkkal ezelőtt érkeztek még Bangladesből. A rohingyáktól megtagadták a mianmari állampolgárságot, buddhisták pedig támadják őket, százak halálát okozva és mintegy 140 ezret táborokban tartva. Mindemiatt az ENSZ a rohingyákat az egyik leginkább üldözött vallási kisebbségnek nyilvánította.

A többség Rakhaing állam északi csúcsánál él. A hatóságok az elmúlt hónapokban agresszív kampányt folytattak, hogy nyilvántartásba vegyék az összes családot, azzal a céllal, hogy hivatalosan bengáliként kategorizálják őket, így pedig a szomszédos Bangladesből érkező illegális bevándorlóként lehet rájuk tekinteni. Vidéken élő rohingyák az AP hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, hogy néhányukat hetekre bezárták faluikba, arra az időre, mikor az „ellenőrzési" folyamat zajlott, mivel ezek az emberek megtagadták a részvételt. Másokat megvertek vagy letartóztattak.

A mianmari hatóságok több tucat embert vettek őrizetbe, amiért állítólag kapcsolatban álltak a fegyveres Rohingya Szolidaritási Szervezettel, és van, aki azt állítja, hogy egy ember bele is halt  a kihallgatásakor kapott verésbe. Ezeket az információkat Lewa is megerősítette.

A rakhaingi hatóságok cáfolják, hogy bármiféle atrocitásra vagy akár csak letartóztatásra sor került volna. „Semmi nem történik itt. Nincsenek letartóztatások. Semmi ilyesmiről nem hallottam" – mondta egy szóvivő az AP-nek.