A hazai csapat egy athéni hotelben 23 órán át tartott egyeztetésen jutott megállapodásra az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF képviselőivel, aminek hírére a görög részvények árfolyama emelkedni kezdett, a kétéves államkötvények hozama pedig 4 százalékponttal csökkent.

Cakalotosz az alku után Alkis Konstantinidis / Reuters

Két-három apró kérdés vár még pontosításra – idézte a Reuters jelentése Euklid Cakalotosz görög pénzügyminisztert, az uniós értékelés azonban ennél sokkal óvatosabb volt. A hitelezők és a görög hatóságok csak technikai szinten jutottak elvi megállapodásra, a politikai értékelés még hátravan – mondta például Annika Breidthardt, az Európai Bizottság szóvivője. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter szerint egyelőre túlzás megállapodásról beszélni, mert a részleteken még dolgozni kell, és – igaz, még a megegyezés hírének bejelentése előtt – az alapos tárgyalások fontosságát hangsúlyozta Jens Spahn német pénzügyminiszter-helyettes is.

Az egyezség részleteiről annyit tudni, hogy Athén 85 milliárd euró értékű, három évre szóló mentőcsomagot kap. Ebből tízmilliárdhoz azonnal hozzájuthatnak a bankok, amelyeket az év végéig fel kell tőkésíteni. A célok között szerepel, hogy Görögországnak a GDP fél százalékát elérő elsődleges – vagyis az adósságszolgálat nélkül számított – többletet kell elérnie 2016-ban, a rá következő évben ennek 1,75 százalékra kell emelkednie, és idén is legfeljebb 0,25 százalékos deficittel zárhat a görög államháztartás. A görög gazdaság teljesítménye az idén még 2,1–2,3 százalék között, jövőre pedig fél százalék körül csökkenhet, 2017-ben viszont vissza kell térnie a 2,3 százalékos növekedési szintre.

A megállapodásról közzétett hírek szerint egyebek közt új törvényt kell elfogadni a rossz hitelekről, liberalizálni kell a gázpiacot, és alapot hoznak létre a privatizációra szánt állami vagyon kezelésére. Keményebb adószabályozásról is szólnak a jelentések: csökkentik a mezőgazdasági termelők kedvezményeit, amelyeket egyebek közt támogatott árú üzemanyag formájában kapnak, és szigorúbb lesz az adótartozások beszedése. Fokozatosan olyan rendszert vezetnek be, amelyben az adózóknak – az önfoglalkoztatóktól a kisvállalkozókig – az előzetesen becsült bevétel alapján előre kell adót fizetniük, és négyről hat százalékra emelik az évi ötvenezer és százezer euró között keresőkre kivetett szolidaritási adót.

A görög kormány arra számít, hogy az athéni parlament szerdán vagy csütörtökön rábólint a megállapodásra, aztán pénteken az euróövezet pénzügyminisztereinek jóváhagyása következhet. Ez pedig még augusztus huszadika előtt megnyithatja a „segélycsapot”, Görögországnak ugyanis eddig a határidőig kell kifizetnie egy 3,2 milliárd eurós tartozást az EKB-nak.