Az eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a július 5-ére tervezett népszavazásra tekintettel néhány nappal hosszabbítsák meg a görög mentőcsomag június 30-án lejáró időbeli hatályát - közölte Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereiből álló testület elnöke a görög adósságválságról szombaton tartott brüsszeli rendkívüli ülés után.
Elutasították a görög kérést
„A program kedd éjjel lejár" - szögezte le Dijsselbloem. Elmondta, hogy a görög fél elutasította a nemzetközi intézmények javaslatait, amelyek Görögország által megvalósítandó hiteles és fenntartható szerkezeti reformokra irányultak. A görög kormány népszavazásra viszi a kérdést, mégpedig azzal, hogy a nemzetközi intézmények javaslatának az elutasítását indítványozza - tette hozzá az Eurócsoport elnöke. Elmondása szerint a testület szombati ülésének közös megállapításaival Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter nem értett egyet. Az eurózóna Görögországon kívüli 18 országának pénzügyminiszterei ezután folytatják a tanácskozást arról, milyen további lépések szükségesek az euróövezet hitelességének és stabilitásának a megőrzéséhez.
„Az eurócsoport sajnálja, hogy nincs lehetőség a további tárgyalásokra. A görög fél megszakította a folyamatot" - hangsúlyozta Dijsselbloem, ismertetve a 18-ak közös nyilatkozatát. A holland politikus szerint „sportszerűtlen” Athén eljárása, a népszavazás kiírásával. „Ha egy kormány ennyire negatív módon beszél egy segélycsomagról, akkor csekély annak a hitelessége, hogy azt hajlandó lenne megvalósítani, amennyiben (a népszavazáson) mégis az igenek kerülnének többségbe” - mondta Dijsselbloem. A holland pénzügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy a görög fél által a nyilvános nyilatkozatokban használt formula, miszerint a július 5-i népszavazás miatt „egy kevés idővel” kérik - mint most kiderült, sikertelenül - a június 30-án lejáró csomag meghosszabbítását, a tárgyalóasztalnál valójában nem néhány napos, hanem egyhónapos hosszabbítási kérelemként hangzott el.
Arra a kérdésre, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) most meddig finanszírozhatja tovább a görög bankok likviditását, Dijsselbloem elhárította a választ, mondván, az EKB független intézmény. Görögországnak azonban - tette hozzá - teljesítenie kell adósságtörlesztési kötelezettségeit.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a péntek éjjel bejelentett referendumra hivatkozva azt szerette volna elérni, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró görög hitelcsomag érvényét. Ezt azonban az euróövezeti pénzügyminiszterek - ugyancsak diplomáciai forrás szerint - elutasították.
Athén a neki nyújtott második mentőcsomagban 130 milliárd euró kedvezményes kölcsön lehívására kapott lehetőséget, részletekben, ahogy a cserébe vállalt reformintézkedéseket elfogadja és végrehajtja. Az utolsó részlet 7,2 milliárd euró. Ezt még Athén lehívhatná, de a választási kampányukat a mentőcsomag elutasítására építő pártok hatalomra jutása óta az utolsó részlet folyósításáért vállalandó intézkedésekről a görög kormánynak nem sikerült megállapodnia hitelezőivel, akik az utolsó részlet mellé az eredetileg a bankok feltőkésítésére szánt alapból is utalnának Athénnak 8,1 milliárd eurót, így összesen 15,3 milliárd euróhoz juthatna hozzá a megállapodással.
Görögországnak legkésőbb kedden több mint másfélmilliárd eurót kellene törlesztenie az IMF-nek, ugyanazon a napon, amikor a megmentésére kidolgozott második program véget ér.
Közben a görög bankok fizetőképességét az Európai Központi Bank biztosítja úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtás keretében, amelyet viszont csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ha ezt Frankfurt nem tudja folytatni, akkor a görög bankok likviditását az athéni jegybanknak kell biztosítania, amit csak úgy tehet meg, ha saját pénzt bocsájt ki, amivel de facto kilépne az euróövezetből.
Szombaton késő délután az eurócsoport ülését egyszer megszakították, hogy lehetőséget biztosítsanak Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke kétoldalú megbeszélésére.