Már a kiválásra készül a Krím
 |
| Ukrán katona (balról a második) kezet ráz egy orosz fegyveressel a Krím félszigeten David Mdzinarishvili / Reuters |
Teljes gőzzel zajlanak az előkészületek a Krímben a vasárnapra kiírt népszavazásra, amely arról hivatott dönteni, hogy csatlakozzon-e Oroszországhoz az ukrajnai autonóm köztársaság. Vlagyimir Konsztantyinov, a régió parlamentjének elnöke orosz újságírók előtt kijelentette: az előzetes számítások szerint a lakosság nyolcvan százaléka voksol majd a terület státuszának megváltoztatására. Ilyen adatokat idézett Szergej Akszjonov krími miniszterelnök is, bár hozzátette: előbb Moszkvának is rá kell bólintania arra, hogy befogadják a régiót. Ez utóbbi biztosan nem okoz gondot, hiszen a moszkvai parlament mindkét háza támogatásáról biztosította a krímiek kezdeményezését. Oroszországi területek pedig már konkrét pénzügyi támogatást is nyújtanak a félszigetnek, miután a felsőház azt javasolta nekik, hogy költségvetésük egytized százalékát áldozzák erre a célra.
Így aligha jelent problémát előteremteni azt a másfél-kétmillió dollárt, amennyibe becslések szerint a voksolás kerül majd, és valószínűleg orosz támogatásra számítva hangoztathatta Akszjonov azt is, hogy 22 millió dollárt szánnak a tatárok életkörülményeinek javítására. E népcsoportnak, amelynek többsége ellenzi a népszavazást, kormányzati posztokat, valamint kétnyelvűséget ígért. Közölte: ha a referendum résztvevői igent mondanak az oroszországi csatlakozásra, ezt néhány hónap alatt végigviszik, az ukrán hrivnya helyett a rubelt teszik hivatalos fizetőeszközzé, de a Krím autonómiájához továbbra is ragaszkodni fognak.
A félszigeten fekvő, különleges státuszú város, Szevasztopol ideiglenes vezetője már az első konkrét lépést is megtette: utasítást adott arra, hogy az államigazgatásban kizárólag az orosz nyelvet használják. Az orosz fegyveresek pedig tovább erősítették pozícióikat a Krímben: a helyszíni jelentések szerint elfoglaltak egy rakétaegységet és egy katonai kórházat, miközben a kijevi vezetők – tegnap például Petro Porosenko, az államfői posztra is esélyesnek tartott milliárdos parlamenti képviselő – rendre a konfliktus kiszélesedésének megakadályozására szólítanak fel.
Ma a tervek szerint újra színre lép Viktor Janukovics is, akiről korábban elterjedt, hogy szívinfarktussal kezelik egy moszkvai klinikán. A megbuktatott ukrán elnök honfitársaihoz intéz televíziós üzenetet, amelynek témáját nem közölték előre. Moszkva közben a kelet-ukrajnai városokban uralkodó, szerinte törvénytelen állapotok ellen tiltakozik. A külügyminisztérium közleménye a Pravij Szektor (Jobboldali Szektor) szélsőséges szervezetnek rója fel az erőszakos akciókat, például azt, hogy szombaton Harkovban oroszbarát tüntetőkre lőttek rá, és az incidensnek sebesültjei is vannak. A helyi rendőrség azonban csak kisebb rendbontásnak minősítette a történteket, amelyekhez – mint közölték – csak egy névtelen telefonhívás szerint van köze a Pravij Szektornak. Moszkva ugyanakkor amiatt is szót emelt, hogy az ukrán rendőrség Dnyepropetrovszkban előállított hét orosz újságírót, mert csak „bizonyos provokatív események” érdekelték őket, a két ország határáról pedig Ukrajnába tartó orosz állampolgárokat fordítanak vissza.
Valószínűleg ezek az esetek is szóba kerültek volna az orosz és az amerikai külügyminiszter tegnapra tervezett megbeszélésén. Az orosz diplomácia vezetője, Szergej Lavrov Vlagyimir Putyin államfőt arról tájékoztatta, hogy meghívta Moszkvába amerikai kollégáját, John Kerryt, akivel a múlt héten többször is tárgyalt az ukrajnai helyzetről. Az orosz nemzetbiztonsági tanáccsal együtt javaslatokat dolgoztak ki arra, miként lehetne – minden ukrán állampolgár érdekeinek figyelembevételével – újra a nemzetközi jog keretei közé terelni a helyzetet – idézte Lavrov szavait a Reuters. Kerry azonban a megbeszélés elhalasztását kérte.
Nem maradtak viszont el az Európa Tanács (ET) főtitkárának kijevi megbeszélései. Thorbjorn Jagland Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfővel is tárgyalt, a vendéglátó politikus beszámolója szerint egyebek közt arról, hogy az ET és Ukrajna közös lépéseket tesz „az Oroszországi Föderáció agressziójának megfékezése felé”.
Látványosan növeli katonai jelenlétét Oroszország környékén az Egyesült Államok. Az amerikai légierő összesen tizennyolc vadászgépet telepít két kelet-európai NATO-szövetségeshez, miután az orosz Balti-flotta masszív hadgyakorlatot kezdett az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádban.
Chuck Hagel amerikai és Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter megállapodása értelmében Varsó kérésére a Pentagon tizenkét F–16-os vadászgépet és háromszáz fős földi kiszolgáló személyzetet küld hosszabb közös gyakorlat céljából Lengyelországba. Litvánia védelmére pedig az amerikai légierő hat F–15-ös vadászgépet és egy KC–130-as légi utántöltő gépet küld. A litván védemi minisztérium szerint a lépést az Ukrajna elleni
orosz agresszió és a Balti-tengeri flotta megnövekedett aktivitása indokolja. A NATO hétfőn bejelentette, hogy – Philip Breedlove tábornok, az atlanti szövetség európai erői és az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnokának javaslatára –AWACS légtérfigyelő-ellenőrző gépeket küld Lengyelország és Románia légterébe.
Közben a Fekete-tengerre érkezett az amerikai haditengerészet egyik rombolója háromszáz főnyi legénységgel a fedélzetén. A USS Truxtun – legalábbis a hivatalos közlés szerint – a bolgár és román haditengerészettel végez majd közös gyakorlatot. Az 1936-ban született montreux-i egyezmény értelmében a nem fekete-tengeri országok hadihajói legfeljebb huszonegy napig tartózkodhatnak ezeken a vizeken. A nem fekete-tengeri államok ugyanakkor nem küldhetnek sem tengeralattjárókat, sem repülőgép-hordozókat a Fekete-tengerre.
A USS Truxtun érkezésének hírére az oroszok állítólag hadihajók ellen bevethető, szárazföldi indítású rakétákat telepítettek a Krím félszigetre.
(Hírösszefoglalónk)
