A végéhez közeledik a szélsőségesek kiűzésére indított szárazföldi francia offenzíva Maliban: szerdán a szélsőséges iszlamisták által korábban elfoglalt utolsó stratégiai jelentőségű városba, Kidalba vonultak be a közös francia-mali haderő egységei. Ahogy eddig Goa és Timbuktu esetében is, a franciák először Kidal repülőterét és a bevezető utakat foglalták el, majd indultak el a városközpont felé. Ellenállásba sehol nem ütköztek, az iszlamisták ugyanis már elhagyták a települést és bevetették magukat a sivatagban kialakított állásaikba.

A francia egységek négy repülőgéppel szálltak le a kidali repülőtéren, majd a helyszín biztosítása után kezdtek el nyomulni a városközpont felé. Hogy konkrétan kitől foglalják vissza Kidalt, az egyelőre nem világos; Kidalban a hírhedt Ansar Dine kezében volt a hatalom, de kedden jelentkezett egy szervezet, az Azawad Iszlamista Mozgalmáért (IMA), amely azt állítja, hogy ő irányít a városban, „szélsőségek és terrorizmus” helyett pedig tárgyalni akar, sőt, már egyeztetéseket is folytat a franciákkal. Hódítóból sem csak egy van; a tuareg szeparatisták vezető szervezete, az MNLA keddi közlése szerint szintén bevonulóban van Kidalba. Észak-Malit eredetileg a világi tuaregek szállták meg és Azavad néven függetlenséget is kikiáltottak az országrészben, mígnem a velük korábban szövetséges szélsőségesek elűzték őket, és az iszlám törvénykezés, a saría rendkívül szigorú értelmezését kényszerítették az emberekre: Timbuktuban évszázados kéziratokat égettek el és mecseteket romboltak le bálványimádás vádjával, betiltották a zenét és kézlevágással fenyegették meg a tuareg zenészeket.

Kedden eközben egy etiópiai donorkonferencián 455 millió dollárt ajánlottak fel az Afrikai Unió speciális missziójának (AFISMA) a felállítására, amely a francia erők szerepét lesz hivatott átvenni a visszafoglalt nagyvárosokban. Becslések szerint a végösszeg 950 millió dollárra is rúghat majd. Laurent Fabius francia külügyminiszter a találkozón figyelmeztetett, hogy AFISMA bevetése nem jelenti automatikusan azt, hogy minden veszély elhárult. Szakértők is mondják, hogy kemény harcokra azután kell számítani az iszlamistákkal, amikor a külföldi egységek utánuk mennek a sivatagba.

Maliban július 31-én választások lesznek. Dioncounda Traoré ideiglenes elnök ennek kapcsán bejelentette, hogy „tiszta és átlátható” megméretést akar. Traoré a mali hadsereg márciusi puccsa után ülhetett le az elnöki székbe. A hadsereg azért léptette le az akkori államfőt, mert nem kapott elég kormányzati támogatást a tuareg szeparatisták ellen északon folytatott harchoz.