Egy indiai és egy pakisztáni, egy hindu és egy muzulmán megosztva nyerte el a 2014-es Nobel-békedíjat. Thornbjørn Jagland, az oslói székhelyű Nobel-bizottság vezetője bejelentette, hogy az elismerést Kailash Satyarthinak és Malala Juszufzainak ítélték oda. – Mindketten a gyerekek jogaiért, a gyerekek kizsákmányolása ellen lépnek fel. – A gyerekeknek iskolába kell járniuk, megengedhetetlen, hogy az őket kizsákmányolók, dolgoztatók áldozataivá váljanak – hangoztatta Jagland.

Malala Juszufzaj Carlo Allegri / Reuters

Az oslói döntés meglepetés. Bár a tálibok által elüldözött, s Pakisztánból nagy-Britanniába menekült Juszufzait az esélyesek között emlegették, Satyarthi nem szerepelt a lehetséges idei díjazottak között. Az esélylatolgatások élén Ferenc pápa, Monszef Marzuki tunéziai elnök és az észak-afrikai országban zajló megbékélésben fontos szerepet betöltő UGTT szakszervezet, valamint az orosz ellenzéki Novaja Gazeta állt.

A hatvanéves Satyarthi és az általa irányított szervezet, a Bachpan Bachao Andolan (BBA) több mint 80 ezer gyermekmunkást szabadított ki. Az indiai sajtó Satyarthit a gyermekmunka elleni küzdelem egyik legelkötelezettebb élharcosának nevezi. Nemzetközileg is ismert, a többi között a Clinton Global Initiative által is felkarolt tevékenységének köszönhető, hogy egyre több fogyasztó utasítja el, hogy gyermekmunkával előállított termékeket vásároljon. Abban is segítenek, hogy az eladósodott szülők által lényegében rabszolgának eladott gyermekek új életet találjanak – írta a Hindustan Times.

Satyarthi az 1980-as években, Új-Delhiben hozta létre a BBA-t. Pár esztendő elteltével az alapító rájött, hogy a gyermekmunka és gyermekkereskedelem problémáját a forrásnál kell megragadni. A probléma pedig az, hogy az eladott indiai gyermekek jó hetven százaléka vidékről, falusi környezetből származik. – Ezért határoztuk el, hogy olyan környezetet kell létrehoznunk, amelyben a gyerekek biztonságban vannak, iskolába járhatnak, kifejezhetik véleményüket, és a gyámügyi hatóságok is figyelemmel kísérhetik őket – mondta a Hindustan Timesnak Satyarthi, aki aktivista társaival gyermekbarát falvakat, tizenegy indiai szövetségi államban 356 ilyen települést hozott létre. Ezekben a falvakban a BBA biztosítja, hogy az ott élő gyerekek 14 éves korukig ingyenes iskolai oktatásban részesüljenek. Figyelnek arra is, hogy minél kevesebben morzsolódjanak le, az iskolából való kiesés főleg az indiai lányokat fenyegeti, akiket szüleik gyakran 10-12 évesen férjhez adnak.

Juszufzaj neve először 2012 novemberében járta be a világot, amikor a pakisztáni Szvat-völgyben a tálibok majdnem megölték azért a blogjáért, amely 2009 óta mutatta be a hétköznapok nehézségeit és emelt szót a lányok férfiakéval egyenrangú oktatásáért. A lövés, amelyet egy buszon kapott, Juszufzajt a fején érte, de a lány túlélte a támadást. – Az embereket akarom szolgálni, és azt szeretném, hogy minden lány, minden gyerek részesüljön oktatásban – mondta még a támadás után. Azóta is nő- és gyermekjogi aktivistaként tevékenykedik. Tavaly októberben az övé lett az Európai Parlament emberi jogi díja, a Szaharov-díj is, amelynek az átadóján felállva ünnepelték.

Juszufzaj eredetileg orvosnak készült, de amikor Christiane Amanpournak, a CNN vezető külpolitikai tudósítójának tavaly interjút adott New Yorkban, úgy válaszolt, rájött, hogy többet tudna tenni az országért miniszterelnökként. „Sok pénzt fordíthatnék a költségvetésből az oktatásra” – mondta.

A pakisztáni lány most 17 éves. Ő a legfiatalabb, aki valaha Nobel-békedíjban részesült.