Vannak, akik Kiákat és Hyundaiokat (azaz dél-koreai gyártmányú autókat – a szerk.) vezetnek Amerikában. Azt akarom, hogy Koreában pedig Fordokat, Chryslereket és Chevrolet-ket hajtsanak. Olyan termékeket akarok világszerte eladni, amelyekre rá van ütve: Made in America! – mondta augusztusban átlagamerikaiak előtt az újraválasztási kampányát megkezdő Barack Obama. Az elnök (magyar idő szerint csütörtökre virradóra) dél koreai kollégájával, Li Mjung-bakkal vacsorázott, és a ritka – eddig csak az indiai, a mexikói és a kínai vezetőnek kijáró – protokollpompával megrendezett állami látogatáson örömmel hozhatja szóba a két ország szabadkereskedelmi egyezményét, amelyet szerdán ratifikált a washingtoni kongresszus mindkét háza.

A megállapodást 2007-ben írták ugyan alá, de az amerikai autógyártókat sújtó koreai vámok miatt halogatták a törvényhozási jóváhagyását. Az Obama-adminisztráció szerint a világ tizennegyedik gazdaságával – és az USA hetedik külföldi partnerével – kötött egyezség 70 ezer munkahelyet teremt Amerikában.

– Ez Obama elnökségének legjelentősebb kereskedelempolitikai kötelezettségvállalása. A rossz fogyasztási és munkaerőpiaci helyzet közepette különösen a feltörekvő gazdaságok segítségével akarnak lendületet adni a gazdaságnak. Ide akarják vonzani, majd meg kívánják tartani a külföldi befektetőket. Ugyanakkor a szerződés munkaerőpiaci hatása várhatóan elhanyagolható marad, a 100 ezer fő is egy havi növekménynek felelne csak meg. Ösztönzően hathat viszont arra: hasonló szellemű egyezményeket kezdeményezzenek más országokkal is – magyarázta lapunknak Edward Alden, a New York-i székhelyű Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) főmunkatársa egy konferenciabeszélgetés keretében, amelybe a Népszabadság is bekapcsolódhatott.

A Kolumbiával és a Panamával kötött hasonló megállapodásokkal egy időben jóváhagyott koreai a legjelentősebb ilyen dokumentum Amerika számára az 1994-es NAFTA, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény óta. A mostani áttöréstől akár évi tízmilliárd dolláros exportnövekedést várnak. A kétoldalú kereskedelem volumene tavaly 88 milliárd dollár volt, tízmilliárdos koreai aktívummal. – Nagy győzelem ez az amerikai dolgozók és vállalkozások számára – mondta az elfogadott megállapodáscsomagról a törvény aláírására készülő Obama, noha a szakszervezetek és hagyományos iparágak, mint a textilgyártás, ellenezték azt.

Kisebb gond: Koreában korántsem ígérkezik ilyen simának az elfogadás. Bár Li – a Hyundai csoport építőipari ágának egykori vezérigazgatója – rendszeresen ecseteli az előnyöket, amelyekhez országának exportorientált gazdasága hozzájuthat (ráadásul egy, a legfontosabb politikai szövetségessel kötött egyezmény révén), az ellenzék másként gondolja. A Demokrata Párt újratárgyalná Washingtonnal azokat a passzusokat, amelyek 2007 után, az amerikai autógyártók érdekében kerültek be a szövegbe. Az ellenzéki tömörülés azt közölte: obstrukcióra, sőt a szöuli parlament elfoglalására is kész annak érdekében, hogy megakadályozza a szerinte egyoldalú egyezség ratifikálását.
Amúgy a kormányzó, konzervatív Nagy Nemzeti Párt abszolút többséggel rendelkezik a nemzetgyűlésben a 2012 áprilisi választásokig. Csütörtöki vezércikkében a Csoszun Ilbo dél-koreai lap a ratifikációra szólított fel, 5,66 százalékos extra GDP-növekedést és 350 ezer új munkahelyet hozva fel a szabadkereskedelem konkrét előnyeiként. Megemlítette: az ázsiai „tigris” autógyártói is a gyors jóváhagyást sürgetik.