A német űrkutatás egyik legnagyobb eseményének számított, amikor 1990 júniusában földkörüli pályára állt a Rosat. A műholdat a legújabb technológiai vívmányokkal szerelték fel, végül azonban majdnem tragédiát okozott, és épphogy nem Pekingbe csapódott, írja a Spiegel.

A műhold tavaly októberben majdnem az űrkutatás legnagyobb katasztrófáját okozta, ugyanis a szatellit részei 450 km/órás sebességgel majdnem a 20 milliós Pekingbe csapódtak az Európai Űrügynökség legújabb számításai szerint. A balesetnek súlyos következményei lehettek volna, egy ilyen műhold ugyanis 2,5 tonna, amelynek a Rosat esetében 60 százaléka a Földön landolt volna. Egy ekkora szatellit hatalmas krátereket szakíthat a városba, és halálos áldozatokkal járt volna együtt, ami a német–kínai kapcsolatoknak is rovására ment volna.

A Rosattal egyébként több probléma is volt. 1999-ben például leállt, és az üzemzavar után már alig tudták irányítani, ráadásul keringési pályáját is elhagyta. Heiner Klinkrad, az Európai Űrügynökség szakembere elmondta, hogy nagyon nehezen lehet kiszámítani, hova fog csapódni egy ilyen műhold. Ezért nagyon megkönnyebbültek, amikor a Bengáli-öbölben landolt a szatellit, de ha 7 perccel később ér Földet, akkor pont Pekinget érte volna.