Magyarországon is több ezer nő testében lehet hibás szilikonpárna
A ma már nem létező PIP az elmúlt tizenkét évben világszerte 300 ezer darabot adott el a szilikonos betétből, amelyekről nemrég derült ki a sokkoló tény, hogy orvosi helyett ipari szikikonról, többek között matracok készítéséhez használt anyagról van szó.
A cégalapító Jean-Claude Mas ellen az Interpol szombatra virradóra vörös szintű figyelmeztetést adott ki, miután Costa Rica közölte, élet- és egészségellenes bűncselekmények gyanúja áll fenn a most 72 éves francia férfival szemben. Mas jelenleg Dél-Franciaországban tartózkodik, ügyvédje bejelentése szerint nem áll szándékában elhagyni Var térségét. A napok óta gyűrűző botrányban állítólag csak az „illem és a diszkréció” miatt nem szólalt meg. (A vörös figyelmeztetés nem letartóztatási parancs, hanem kérés, hogy az Interpol 188 tagországának állampolgárai segítsenek a rendőrségnek azonosítani és felkutatni egy-egy keresett személyt.)
Párizs nemrég javasolta a mellimplantátumok eltávolítását annak a 30 ezer nőnek, akiknél a PIP cég termékét használták a plasztikai sebészek. A gyanú szerint rákkeltő lehet az implantátum, bár hangsúlyozzák erre nincs egyértelmű bizonyíték. Épp a bizonyosság hiánya miatt Németországban és Nagy-Britanniában csak az orvosaikkal való konzultációt javasolják az érintetteknek. Feltevések szerint a PIP-től származó szilikonnal a mellében mintegy 40 ezer brit nő jár-kel brit földön, Dél-Amerikában pedig összesen több százezer hölgyet érinthetnek a kétes minőségű szilikon okozta problémák. Xavier Bertrand francia egészségügyi miniszter bejelentésében „megelőző lépésként” szólított fel a PIP-szilikon eltávolítására, hozzátéve, egy-egy ilyen beavatkozás azért nem „sürgős”. A francia kormány egyébként állja az eltávolítás költségeit, új mell azonban nincs állami pénzen, hacsak nem mellrák vagy valamilyen más súlyos egészségügyi probléma miatt volt szükség a korábbi beavatkozásra. A 30 ezer franciaországi nő közül nyolc esetben mutattak ki rákot, ám korántsem biztos, hogy összefüggés van a betegség és az implantátum között, amelynek legfőbb veszélye, hogy kiszakadhat.
Ez eddig a legnagyobb botrány
Az orvostudomány (meg a kuruzslóipar) a XIX. század vége óta próbálkozik a mellnövesztés különféle sebészeti jellegű megoldásaival. Az első kísérletek saját szövetek beültetésére irányultak, de kudarcot vallottak (ez a technológia ma az egyik lehetséges, bár nem kockázat- és problémamentes irány). A XX. század eleje óta a folyékony szilikon beinjekciózása is része a szépségiparnak, annak ellenére, hogy rendkívül sok káros mellékhatással jár.
Mesterséges implantátum-párnát a múlt század ötvenes éveiben ültettek be először - kezdetben szivacsszerű anyagokkal, teflonnal és különféle műanyagokkal próbálkoztak, a 60-as évek óta a rugalmas, ellenálló és nehezen lebomló szilikon az univerzális töltőanyag.A szilikon alkalmazását az első időktől kezdve viták kísérik. Eleinte számos esztétikai, allergiás és daganatos jellegű problémát okoztak a beültetett implantátumok, elsősorban a nem megfelelő tisztaság miatt.
A mai orvosi szilikonokat a plasztikai szakma teljesen veszélytelennek nevezi, ennek ellenére időről időre kipattannak szilikon-botrányok. A leggyakoribb ok, hogy az anyagminőség egyenetlensége miatt a beültetett párnák kiszakadnak vagy szivárognak, és a belső folyadék vagy gél érintkezésbe kerül a testszövetekkel. Amennyiben fiziológiás sóoldattal töltött párnáról van szó, akkor ez nem jelent súlyos problémát, a géllel töltött párnák beltartalma viszont veszélyes, ezeket szakadás után haladéktalanul el kell távolítani.
Ritkábban az is előfordul, hogy nem orvosi tisztaságú (ipari) szilikon használnak fel az implantátumok készítéséhez, ez azonban a mostani esetet leszámítva inkább a harmadik világra, illetve a zugplasztikákra volt jellemző, és inkább egyedi esetekben bukkant fel. A mostanihoz hasonló tömeges „műhibára” - amelynek méreteire jellemző, hogy Magyarországon is több ezer nő testében lehet hibás szilikonpárna - még nem volt példa. Ez az ügy azért is különös, mert több mint egy éve húzódik: tavaly novemberben például Fülöp Magdolna modell, egykori versenytáncos mellműtétje sikerült balul az ipari szilikonos párnák miatt, és a PIP-implantátum akkor is Franciaországból származott.
