A magyar diplomácia vezetője ezzel arra a júniusi kormánydöntésre utalt, amelynek értelmében hazánk újranyitja nagykövetségét Nyugat-Afrika legalább 170 milliós kulcsországában, ahol népesség pár évtizeden belül lekörözi a 315 milliós Egyesült Államokét.

Noha a magyar külügy nem az „utazásra nem ajánlott”, hanem csak „fokozott biztonsági kockázatot rejtő” államként tartja nyilván a nyelveit, népeit és vallásait tekintve igen megosztott Nigériát, a nem mindennapi biztonsági kihívásokra a hétvégén is újult erővel világítottak rá a Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet brutális támadásai. Legalább 85 embert gyilkoltak meg öt nap alatt a muzulmán többségű északi részen. A legtöbb áldozatot követelő akciót vasárnap hajtották végre Yobe északi szövetségi állam mezőgazdasági főiskolájának kollégiumában. Sortüzet zúdítottak a diákokra, akik közül sokan még aludtak. Hasonló vérfürdő színhelye volt szinte pontosan egy évvel ezelőtt az északkeleti Adamawa állam Mubi városa. Ott ugyancsak főiskolásokkal végeztek, a lőfegyvertűz mellett késekkel is. A Boko Haram támadásai nyomán (a szervezet elnevezése hausza nyelven azt jelenti: tilos a nyugati oktatás) Goodluck Jonathan nigériai elnök májusban szükségállapotot hirdetett Adamawában, Bornóban és Yobéban is.

Ráadásul úgy tűnik, él a szervezet „emírje”, Abubakar Shekau, akinek korábban felröppent a halálhíre: szerdán egy videóüzenetben azzal fenyegetőzött, hogy még több támadást fog indítani, amíg be nem vezetik az iszlám törvénykezést Afrika legnépesebb államában.