Továbbra sincs egységes vélemény a szlovák kormánykörökben arról, hogyan változtassák meg a Fico-kabinet által tavaly módosított állampolgársági törvényt, amely alapján elveszíti eredeti szlovák állampolgárságát az, aki önként újat vesz fel.

Legutóbb a szlovák belügyminisztérium hozott nyilvánosságra egy tervezetet, amely egyebek között engedélyezné a szlovák-cseh kettős állampolgárságot. Daniel Lipsic belügyminiszter csütörtökön nyilvánosságra került elképzelése szerint a cseh állampolgárság felvételénél a szlovákok nem veszítenék el eredeti állampolgárságukat. „A két nemzet és ország sokéves történelmi, kulturális és családi kapcsolataiból kifolyólag" – indokolta a miniszter elképzelését, amely azonnal eltérő reakciókat váltott ki.

„Csak egy szűk rétegnek kedvez, de mi lesz a többiekkel" - vélekedett Gál Gábor, a Híd párt képviselője. Hozzátette: a belügy javaslata felesleges, átfogóbb koalíciós megoldást kell találni. Dusan Caplovic, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) alelnöke is bírálta a javaslatot. „Az, amit a miniszter javasol nem más, mint egy uniós tagállam előnyben részesítése a többiek előtt" - jelentette ki a volt kisebbségügyi kormányfő-helyettes.

Sme: Lipsic két erős érvet adott Budapest kezébe

A Sme című liberális napilap pénteken azt írja, hogy Daniel Lipsic javaslata kedvező a magyarok számára. „Lipsic nem vádolható azzal, hogy beépített magyar ügynök lenne, de most megérdemelne egy köszönő képeslapot Budapesttől" - vélekedik Lukás Fila, a jegyzet szerzője, aki úgy véli: Lipsic javaslata „két erős érvet adott a déli szomszédok kezébe, hogy miért van az ő kettős állampolgárságot engedélyező törvényük rendben”. A szerző szerint az első fontos érv az, hogy Lipsic is tartós lakhely nélkül adna szlovák állampolgárságot, holott a magyar törvény elutasításakor talán ez volt a leglényegesebb szlovák kifogás. A miniszter javaslata szerint most olyanok kaphatnának szlovák állampolgárságot, akik szüleinek egyike valamikor csehszlovák állampolgára volt, vagy ezen a területen élt. „Próbáljuk meg tehát összehasonlítani, kinek van reálisabb tényleges kapcsolata a másik országgal: egy szlovákiai magyarnak, aki néhány kilométerre él a határtól, amelyet talán többször is hetente átlép, vagy egy emigráns gyermekének, aki talán 1968 óta nem volt Európában? A válasz világos. És nem kedvező Szlovákiai számára" - állapítja meg Fila.

A másik, Budapestnek kedvező dolog az azokhoz a szlovákokhoz való hozzáállás, akik cseh állampolgárságot szereztek. Ők kivételt kapnának, s nem veszítenék el szlovák állampolgárságukat. Eddig az állam azt állította, tárgyi ismérvek és az egyenlőség, s nem pedig vérségi kötődések alapján szabályozná az állampolgárságot. „Most az indoklásban az olvasható, hogy egy bizonyos csoportra külön eljárás fog vonatkozni +tekintettel a két ország állampolgárait összekötő sokéves történelmi, kulturális és főleg családi kapcsolatokra+. Törvényüket szebben a magyarok sem tudnák bemutatni" - záródik a Sme kommentárja

HN: a magyarok sok tekintetben közelebb vannak hozzánk, mint a csehek

Hasonlóan fogalmaz a Hospodárske Noviny gazdasági és politikai napilap kommentátora is. „Lipsic semmit sem változtatott (a törvényben), a Cseh Köztársaságra vonatkozó kivételen kívül. A történelmi, kulturális és családi kapcsolatokra hivatkozik. Vicces érvelés, mert a magyarokkal majdnem ezer éven át éltünk egy államban, s ha leszámítjuk a nyelvi korlátokat, sok tekintetben közelebb vannak hozzánk, mint a csehek” - véli Arpád Soltész a Hospodárske Novinyben

A belügyminisztérium szerint a Fico-ellentörvény alapján eddig 126-an veszítették el szlovák állampolgárságukat. Közülük csak 15-en lettek magyar állampolgárok. Az újság úgy véli: a reális adatok valószínűleg mások, mert a törvény és a szankciók miatt számosan nem jelentik be az új állampolgárság felvételét.