Az internet szabadságáról az EBESZ régiójában tartott múlt pénteki előadásában David J. Kramer, a Freedom House elnöke Magyarországot is szükségesnek tartotta elmarasztalni Fehéroroszország, Azerbajdzsán, Oroszország, Kazahsztán és Törökország társaságában. (A beszéd tíz oldalas angol nyelvű változata elérhető itt>>>.)

David Kramer emlékeztetett, hogy a Freedom House áprilisban tette közzé a 2011-es jelentését az Internet használatának szabadságáról hat földrajzi körzet összesen 37 országa esetében, majd májusban látott napvilágot a hasonló értékelés a sajtó szabadságáról. Magyarország nem szerepelt a Net-szabadságáról készült felmérésben, ám a Freedom House szervezet hét ponttal rontott a magyarországi sajtószabadság megítélésén, így kerültünk például Törökország és Ukrajna mellett azon országok csoportjába, ahol jelentősen visszaesett a sajtó szabadságának szintje az egy évvel korábbi állapotokhoz. Igaz, még mindig egy ponttal odébb vagyunk attól, hogy Magyarország "szabad" helyett "részben szabad" besorolású legyen. A Freedom House egyébként 1980 óta teszi közzé minden évben jelentését a sajtószabadság alakulásáról.

A Freedom House elnöke mostani előadásában hosszasan vázolta, hogy milyen megfontolások alapján rangsorolták Lukasenko rendszerét "nem szabadnak" mind az internet-használat, mind a sajtó esetében. Azerbajdzsán, Oroszország és Kazahsztán egyaránt "részben szabad" osztályzatot kapott a net, míg "nem szabadot' a sajtó szempontjából. Törökországnak megítélése egy fokkal kedvezőbb: mindkét szempontból "részben szabadnak" nyilvánította a két jelentés.

Ebben a társaságban tartotta szükségesnek David Kramer, hogy Magyarországot is említse. Most a hazánkra vonatkozó észrevételét azzal kezdte, hogy a Freedom House net-jelentése – minthogy 2010 alapján készült - nem tért ki Magyarországra. Márpedig a magyar parlament tavaly elfogadott ellentmondásos média törvényében vannak olyan vonatkozások, amelyek nem csupán a nyomtatott sajtóra, hanem az internet használatra is vonatkoznak. Mint ismeretes, a törvénynek ez a csomagja július 1-vel lépett életbe. Az új törvény az újonnan létrehozott médiahatóságnak módot ad jelentős büntetés kiszabására minden olyan média kiadvány esetében, amely megsérti "a közérdeket, a közmorált vagy a rendet" – ezt a terminológia "túlságosan tágan értelmezhető".

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi közösség bírálatára a törvény részben módosították, így az online médiától a továbbiakban nem követelik meg a "kiegyensúlyozott tájékoztatást", s a szigorú regisztrációs eljárási kötelezettségeken is enyhítettek. Ám néhány aggodalomra és túl tág értelmezésre okot adó előírás megmaradt. Ennek következtében legutóbb egy lap online változata közölte, hogy vizsgálat indult ellene, mert a kommentelőknek fenntartott helyen bántó észrevételt tett valaki. (A Népszaváról van szó.) Mindez arra késztetheti számos online weboldalt, hogy szüneteltessék a kommentálók hozzászólásait, hogy minimálisra csökkentsék a büntetés kockázatát.

Kihívást okoz az is, hogy nehéz kiigazodni: a kormányzati ügynökségek miként interpretálják az új törvény rendelkezéseit. Például vannak olyan vélemények, hogy a törvény csak a szerkesztőségi kommentárokra vontakozik, de nem a weboldalak kommentáló szekcióira. Mások másként értelmezik a törvényt – állította David Kramer igazgató.