A több mint 160 oldalas tanulmány szerzői – akik 97 ezer ember és 2500 szakértő véleményét kérték ki – a világ 97 országát vették górcső alá, abból a szempontból: mennyire érvényesül a jogállamiság, mennyire ellenőrizheti a társadalom a kormány és a politikusok munkáját, beszélhetünk-e nyitott kormányzásról, illetve hogyan férhetnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz az átlagos állampolgárok.

Az országokat három csoportba osztották a nemzeti jövedelem alapján, Magyarország Kelet-Európával együtt  a magas jövedelmű országok közé, vagyis a felső egyharmadba került. Ebben a csoportban azonban nem állunk jól. Különösen a kormány ellenőrzése terén jövünk ki rosszul az összehasonlításokból, itt a fejlett államok közül hátulról a harmadik helyre szorultunk, (Horvátország és az Egyesült Arab Emírségek előtt). Jó hír, hogy a jelentés szerzői szerint a korrupció relatíve alacsony (Csehországban ez jóval nagyobb gond, különösen a politikusok körében), és jól teljesítünk a rend és a közbiztonság terén is – itt a középmezőnyben, Belgium és az Egyesült Államok között helyezkedünk el.

Magyarország nem jeleskedik viszont az alapvető jogok védelmében: itt hátulról a negyedik helyen végeztünk, Hong Kong, Horvátország, az Egyesült Arab Emírségek mögött. A legrosszabb eredményeket a polgári jogrendszer terén értük el, itt a gazdag országok csoportjában utolsó előttiek vagyunk (Horvátország előtt). A rossz helyezés oka a jelentés szerint a hosszú ideig húzódó perekben és a marginalizált csoportok kirekesztésében keresendő.

Az élmezőnyben szokás szerint az északi országok (Dánia, Svédország, Norvégia és Finnország) végeztek, míg Nyugat-Európa és az Egyesült Államok a középmezőnybe kerültek. Ami a Magyarországot is magába foglaló kelet-európai térséget illeti, itt Észtország volt az éltanuló: a szakértők különösen a jól működő és áttekinthető intézményrendszert  és a hatékony bíróságokat díjazták.