Magyarországról sugárzott dokumentumfilmet kedden késő este az Arte német-francia televízió Magyarország - demokrácia vagy diktatúra? címmel.

Az NDR német közszolgálati műsorszóró társaság mintegy 50 perces filmjében egyebek között arra emlékeztettek, hogy a Kádár-rendszer nyugati hitelekből finanszírozta az életszínvonal emelkedését, ami csődhöz vezetett. A rendszerváltáshoz fűzött lakossági várakozások nem igazolódtak be, és az ország továbbra is hitelből élt, emiatt pedig a 2008-ban világméretűvé vált pénzügyi válság során súlyos gazdasági és társadalmi válságba zuhant - mutatták be a 2010-es kormányváltásra kialakult helyzetet a dokumentumfilmben, amelyet Sugárka Sielaff rendezett.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a több magyar politikust és közéleti személyiséget megszólaltató filmben elmondta: az új kormánynak egyszerre kellett beindítania a növekedést és megőrizni a társadalom bizalmát. Ezért olyan intézkedéseket kellett hozni, amelyek sértették multinacionális nagyvállalatok érdekeit.

A gazdaságpolitikával kapcsolatban Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar missziójának korábbi vezetője kiemelte: az ágazati különadók révén az a benyomás alakult ki, mintha Magyarország nem feltétlenül üdvözölné a külföldi beruházásokat, holott az ország éppen akkor tud fejlődni, ha külföldi beruházásokat tud vonzani.

A német-francia kulturális csatornán sugározott dokumentumfilmben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyebek mellett a válság következtében felerősödő társadalmi feszültségekkel összefüggésben, az úgynevezett érpataki modellel kapcsolatban kiemelte: a fegyelmezésen alapuló modell "nem megoldás a romakérdésre és a mélyszegélység problémájára".

A dokumentumfilm szerkesztői hangoztatták: az ország lakosságának harmada a létminimumon él, és a túlélésért folytatott napi küzdelem vetélytárssá teszi a romákat és a többségi társadalom szegényeit, ezt a helyzetet pedig kihasználja a Jobbik. A szélsőjobboldali párt továbbá a Fidesszel együtt olyan társadalmi hangulat kialakulásához járult hozzá, amelyben ismét lehetséges a nyílt antiszemitizmus - tették hozzá, megjegyezve, hogy a Fidesz "ellentmondásosan viselkedik" az ügyben.

"Orbán Viktor politikájának mérlege komor. Magyarország gazdasági hanyatlása folytatódik, és a folyamatot tovább erősíti a nemzetközi bizalom elvesztése. Mindez a kormány nacionalista politikájával együtt alig ellenőrizhető társadalmi feszültségekhez vezet" - állapították meg a német dokumentumfilm készítői. Hozzátették: "Budapesten dől el, hogy mit hoz a jövő Magyarországon, hiszen az EU lehetőségei korlátozottak".

A filmben megszólaltatott Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke egyebek mellett kijelentette: Orbán "együttműködési stratégiája" abban áll, hogy korrigálja az uniós szabályokba ütköző intézkedéseket. A kormány így "jogilag kifogástalan" tevékenységet végez, ugyanakkor "úgy szervezi át Magyarországot, hogy Fidesz-ország lesz belőle". Hozzátette: kívülről nem lehet változtatni a magyarországi helyzeten, változást csak az ellenzék idézhet elő. A dokumentumfilm készítői szerint "komolyan vehető ellenzék csak az utcán formálódik".

A magyar parlamenti pártok részéről a dokumentumfilmben Gulyás Gergely és Balog Zoltán mellett Gyöngyösi Mártont, a Jobbik képviselőjét szólaltatták meg, a parlamenten kívüli mozgalmak, szervezetek részéről pedig Juhász Pétert, a Milla Egyesület elnökét. A dokumentumfilmben megszólaltak még művészek, köztük Fliegauf Bence filmrendező, és szakértők, mint például Kéri László politikai elemző.