Kanada állja a magyar NATO-pilóták kiképzési költségeit – írja az Ottawa Citizen. A lap a kanadai védelmi minisztériumtól és a légierőtől szerzett dokumentumokra hivatkozva szellőztette meg, hogy Magyarország 2012 óta nem tudja megengedni azt az évi kilencmillió dollárt, amelyet a saskatchewani Moose Jawban zajló harci kiképzés költségeire kellene fordítani, és emiatt, hogy Kanadának kellett állnia a számlát. Ez történt tavaly is, 2014-ben pedig maga a kanadai  védelmi minisztérium jelentkezett a finanszírozásra. Magyarország fel is kérte az észak-amerikai országot, hogy 2021-ig fizessen a magyar NATO-pilóták kiképzéséért, amelynek a költségei jövőre tíz, 2016-ban már 11 millió dollárra rúgnak majd – áll az Ottawa Citizen cikkében.

Hende Csaba honvédelmi miniszter 2011-ben Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár és Claude-France Arnould, az Európai Védelmi Ügynökség vezetőjének az oldalán Gödöllőn. „Felajánlhatjuk” a költségvetés megemelését Szabó Bernadett / Reuters

Ezek a finanszírozási problémák – emlékeztet a lap – az új NATO-tagországok pénzügyi gyengeségére vetnek fényt. Az észak-atlanti szervezet már évek óta kritizálja Magyarországot a honvédelmi költségvetés csökkenése miatt. „Megértjük, hogy gazdasági szigor idején a honvédelmi költségek csökkentése is elkerülhetetlen. De, ez nem mehet mindannyiunk közös biztonságának kárára” – mondta lapunknak 2011-ben Carmen Romero, a NATO helyettes szóvivője.

A magyar honvédelmi költségvetés a második Orbán-kormány hatalomra kerülése után, 2011-ben csökkent először a GDP egy százaléka alá. Bár tavaly Hende Csaba miniszter tárcája hétmilliárd forinttal többől gazdálkodhatott, mint egy évvel korábban, a zárolásra ítélt összegekkel együtt ez a 241,3 milliárd forint is csak a GDP 0,85 százalékát érte el. Idén az előrejelzések szerint 241,5 milliárd forinttal a 0,79 százalékát teszi ki.

Ezek a számok – jegyzi meg az Ottawa Citizen – elhalványulnak azokhoz a dollármilliárdokhoz képest, amelyeket az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia, de még Kanada is a maga védelmére költ. Bár Oroszország ukrajnai fellépésének az árnyékában a kelet-európai országok egy része új katonai felszerelést vásárolna, a probléma az, hogy nem nagyon van miből – mondta a lapnak Martin Shadwick, a torontói York University stratégiai tanulmányok professzora. Lettország évente 295 millió, Litvánia 400 millió, Észtország pedig 485 millió dollárt fordít a hadseregére. Barack Obama amerikai elnök nemrég egymilliárd dolláros haderő-fejlesztési segélyt ígért Ukrajnának, Moldovának és Grúziának az orosz fenyegetés miatt.

Az orosz fenyegetés az oka, hogy a NATO öt új támaszpontot akar kiépíteni Kelet-Európában, amiről a döntés az észak-atlanti szervezet ma kezdődő walesi csúcstalálkozóján születik meg. A három balti országon kívül Romániában és Lengyelországban lesz új NATO-támaszpont, és szó van egy 4000 fős gyorsreagálású alakulat felállításáról is, amelynek az egységei 2-7 napon belül bevethetőek lennének. (Az Egyesült Államok számára kiemelt katonai stratégiai partnerré váló Románia évi 1,78 milliárd eurót, Lengyelország pedig 10,5 milliárd dollárt költ évente a hadseregére.) A Magyar Nemzet a héten írta meg, hogy a készülődés jegyében Magyarország katonákat küld a Baltikumba, javasolja a pápai repülőtér fejlesztését, de „felajánlhatja” a magyar honvédelmi költségvetés megemelését is.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia azt szeretné, ha tíz éven belül mind a 28 NATO-tagország honvédelmi költségvetése meghaladná a GDP két százalékát, amire a várakozások szerint a NATO-csúcstalálkozón Obama és David Cameron brit miniszterelnök is felszólít majd. „Néhányan túlságosan is hajlandók elfogadni az ingyen kört" – kritizált ezzel kapcsolatban több európai országot is nemrég Alan West, a brit haditengerészet korábbi parancsnoka. A GDP két százalékáról szóló feltételnek Nagy-Britannián kívül csak Franciaország felel meg az öreg kontinensen.