Magyarokról faggatták az Apple-t
Fél év alatt, január 1-je és június 30-a között tizenkétszer kérték adatszolgáltatásra az Apple-t a magyar hatóságok – derül ki abból a jelentésből, amelyet tegnap hozott nyilvánosságra az amerikai IT-óriás. A jelentés tanúsága szerint a 12 kérelemben 13 olyan, a cég által gyártott eszköz szerepel, amelyről a magyar hatóságok információt akartak. Hogy milyen eszközről – iPhone-ról, iPadről vagy másról – van szó, azt az Apple nem árulta el, de azt igen, hogy a 12 kérelemből a cégnél mindössze háromra bólintottak rá, és szolgáltattak adatokat.
A jelentés megjegyzi: ezek eszközökre, nem felhasználói fiókokra vonatkozó kérelmek voltak. A szöveg szerint legtöbbször arról szól ez effajta kérés, hogy ellopott telefonokat, iPadeket próbálnak megkeresni, vagy talált telefont azonosítani, ehhez kérik a hatóságok az Apple segítségét. Olyan is van, hogy nagy tömegben kérnek le adatokat, ha egy ellopott szállítmány után nyomoznak, de a Magyarországon kérelmezett adatmennyiség nem erre utal. A jelentés szerint az eszközökre vonatkozó kérés azt jelenti, hogy megadott sorozatszámhoz tartozó tulajdonos vagy vásárló nevét kérik le, esetleg azt, hol és mikor javították utoljára. (Arról az Apple nem beszél, hogy ha tényleg lopott vagy talált eszközökről kérdezik, akkor például Magyarország esetében miért csak háromszor segített a 12 alkalomból.)
Az Apple a Facebookot követi a jelentéssel, a közösségi háló ugyanis már augusztusban nyilvánosságra hozta, hogy világszerte hány ország hányszor kérte adatszolgáltatásra. Ahogy a Facebookhoz, úgy az Apple-höz is az amerikaiak fordultak a legtöbbször információkért, a 3542 kérelemben 8605 eszköz érdekelte őket. Az Egyesült Államok után a legtöbb kérelmet, 2156-ot az Apple a németektől kapta, akiket az első ötben Szingapúr, Ausztrália és Nagy-Britannia követ.
Az Apple készített egy táblázatot arról is, hogy hány ország hány felhasználó fiókjára volt kíváncsi, de ezen a listán Magyarország nem szerepel. Ez utóbbi kapcsán a jelentés egyébként megjegyzi, hogy „rendkívül ritka” esetekben a céget e-mailek és fényképek átadására kérték; ezeket az Apple csak korlátozottan teljesítette, az esetek többségében csak az iTunes- vagy iCloud-felhasználó nevét és lakcímét adta ki.
