Egy New York-ban most induló kísérleti programba jelentkezőkkel a hadsereg nyelveket tudókat, illetve egészségügyiként bevethetőket toboroz. A felsorolt 35 nyelv között - amelynek ismerőire a Pentagonnak szüksége van - mindössze négy európai szerepel: a magyar mellett a cseh, a lengyel és az orosz. Ezek mellett a közismertebbek között szerepel még az arab, a kínai, a hindi vagy a perzsa is.

A "zöldkártyával" rendelkezők eddig is jelentkezhettek amerikai katonának, és sürgősséggel kaphattak állampolgárságot. George W. Bush, az előző elnök 2002-ben gyorsította fel ezt a folyamatot. Bill Carr, a Pentagon személyügyi helyettes államtitkára decemberben azt mondta: 29 ezer külföldi szolgál az amerikai csapatok részeként. 2001. szeptember 11-e óta összesen 43 ezren kaptak egyenruhájuk révén állampolgárságot. Az amerikai katona külföldi házastársa is gyorsított eljárással tehet esküt a csillagos-sávos lobogóra.

A mostani újítás lényege: a "zöldkártyával" nem rendelkező, de már (törvényesen) itt élő tömegek is csatlakozhatnak. Sőt nem kell kivárniuk négyéves - az egészségügyiek esetében hároméves aktív vagy hatéves tartalékos - szolgálatuk végét, hanem már annak első napján kérelmezhetik az amerikai útlevélet. Igaz, ha választott hazájuk katonájához méltatlanul szerelnek le, elveszítik azt. Marty Justis, az Amerikai Légió veteránszervezet ügyvezető igazgatója azt mondta: csak a bevándorlók tömeges felvételét ellenzik helyből, azt viszont fontosnak tartják, hogy a felvettek eddigi hazájuknál szorosabb szálakkal kötődjenek az Egyesült Államokhoz.

A The New York Times a vietnámi háború óta a legnagyobb nyitásnak nevezi ezt a külföldiek irányában. A Pentagon ismertetése szerint 19 vízumtípus (a turista értelemszerűen nincs köztük) birtokosai, valamint akár menekültek is élhetnek a lehetőséggel, ha megfelelő tudásról adnak számot a 35 közül választott, továbbá az angol nyelvben, és az alkalmassági vizsgálaton is megfelelnek. Vagyis akár az itt tanuló magyar diákok is jogosultak lehetnek. Az is feltétel, hogy a jelentkezők legalább két éve az országban éljenek, amely idő alatt 90 napnál hosszabb időre nem hagyták azt el.

Amerikai járőr Afganisztánban

Egyelőre New York-ban 550 "nyelvészt", országosan pedig 300 egészségügyit toboroznak. Ha az egy éven át futó kísérleti program beválik, a hadseregben - amely átvállalja a legalább 675 dolláros honosítási díjat is - minden hatodik újonc ideiglenesen itt élő külföldi lehet majd a Times szerint, évente 14 ezer önkéntessel. De a többi haderőnemre is kiterjeszthetik az új rendszert. Katonai illetékesek a képzettség szintjének növelését várják a toborzástól. A nyelveket tudókra például tolmácsként számítanak: a két fő hadszíntéren is háborúzó, Afganisztánban hamarosan 30 ezer fővel bővülő amerikai katonák sokszor a helybéliekkel és szövetségeseikkel is nehezen értenek szót. A Pentagon 24 ezres egészségügyi keretében pedig ezer hely feltöltetlen: a Military.com szakportál cikke szerint az ápolók, az idegsebészek és a bőrgyógyászok nincsenek például elegen. - Lehetőséget adunk olyan embereknek, akik élnek-halnak ezért az országért, de eddig nem tehették meg, hogy a részesévé is váljanak - fogalmazott az egyik toborzóhelyszínen Alejandro Campos törzsőrmester, aki maga is Dominikában született, és amerikai katonaként nyert itteni állampolgárságot.

Blackwater - mostantól ejtsd: "Xe". Nevének és működési profiljának megváltoztatására kényszerül a Blackwater, a világ egyik legismertebb biztonsági cége. Az Irakban az amerikai hadsereget, diplomatákat, üzletembereket is biztosító cég körül visszaélései miatt egyre jobban elfogyott a levegő, januárban a bagdadi kormány nem hosszabbította meg a működési engedélyét. Két éve például a Blackwater a fővárosban összecsapásba keveredett, és 17 helybélit lőtt le. Raelynn Hillhouse biztonsági szakértő, korábbi ellentmondásos kém és kémregényíró azt nyilatkozta a The Washington Postnak: a Xe névvel a cég le akarja mosni magáról a bagdadi tűzharc nyomán ráragadt bélyeget, és egy-két év alatt ezt el is érheti.