Magyarok vigyázzák az amerikai érdekeket Líbiában
A csúcsértekezlet kiemelt témája ugyanis Líbia és az észak-afrikai országban kialakult állóháború feloldása volt, de napirenden volt az afganisztáni kivonulás valamint a NATO-orosz kapcsolatok is. Líbiával kapcsolatban Anders Fogh Rasmussen, a szövetség főtitkára pár napja jelentette be, hogy a missziót további kilencven nappal meghosszabbítják. Elsősorban azért, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt légtérzárlat és a – hivatalosan a civil lakosság védelmére szolgáló – légitámadások nem érték el a szükséges hatást, Kadhafi továbbra is hatalmon van. A tanácskozás szünetében Rasmussen azt mondta: folytatják a missziót, az idő pedig Kadhafi ellen dolgozik. Úgy tudjuk, hogy a főtitkár az ülésen leszögezte: a NATO-nak a rezsim bukása után is fontos szerepe lesz, ezért „NATO-bakancsok” nem léphetnek Líbia területére, azaz kizárható a szárazföldi hadművelet.
Hende Csaba honvédelmi miniszter Brüsszelben a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a huszonnyolc tagállam közül csak kilenc vesz részt katonai erővel is a műveletben, így nem az a kérdés, hogy Magyarország miért nincs jelen. – Nem ajánlottunk fel katonai erőt és ilyen igényt a szövetségesek sem támasztottak – fogalmazott Hende. Hozzátette: a pápai szállítóezred C-17-es gépei magyar felségjel alatt repülnek, a légtérellenőrzésben magyar tiszt is részt vesz, a légterünket és reptereinket pedig használhatják.
A magyar miniszter hozzátette: Kadhafi bukása után készek vagyunk katonai egészségügyi csoportot is kiküldeni a térségbe. Hende Csaba lapunknak elmondta: a magyar kormány elfogadta az Egyesült Államok felkérését és a jövőben hazánk látja el az USA diplomáciai és konzuli érdekeinek védelmét Líbiában. Emellett kétoldalú alapon Magyarország képviseli még Kanadát, Görögországot, Horvátországot és Olaszországot a líbiai fővárosban. – Ez független a soros uniós elnökségtől, az EU képviseletét a féléves időszakban továbbra is ellátjuk a tripoli magyar nagykövetségen keresztül – tette hozzá lapunknak Hende Csaba.
Arra a kérdésünkre, hogy Magyarország miért közvetítői és humanitárius szerepet vállal katonai egységek küldése helyett, a szakminiszter azt válaszolta: „nem vonakodunk” az ilyen szerepvállalástól sem. Hende érvelése szerint a hozzájáruló nemzetek között a lélekszámot tekintve a legmagasabb arányt nyújtók közé tartozunk.
– Magyarország, ahogy a többi szövetséges is, támogatta a döntést és a líbiai akciót. Nem mindegyik szövetséges járul hozzá katonai erővel is a sikerhez, ez igaz Afganisztánra, vagy Koszovóra is. Mindegyik szövetséges ország kormánya maga dönti el, hogy miként támogatja a folyamatot: csak politikailag vagy komoly haderővel is. Ez a nemzetek szuverén döntése, amit mi mindig tiszteletben tartunk és nem kommentálunk – válaszolta lapunk kérdésére Giampaolo Di Paola.
A tengernagy elmondta: eddig több mint 1600 célpontot lőttek ki, húsz hajóval, több mint kétszáz repülőgéppel és közel hétezer emberrel vesznek részt a misszióban. – Nincs szó embervadászatról, nem azért vagyunk Líbiában, hogy Kadhafit megöljük. A mandátumunk világos és egyértelmű: addig folytatjuk, míg áttörést nem érünk el – fogalmazott, majd a civil áldozatok számával kapcsolatban megjegyezte: Kadhafiék ezzel kapcsolatos kommunikációja hiteltelen.
A NATO-csúcshoz kapcsolódik, hogy több, a szervezet vezetői által tartott háttérbeszélgetésen is felvetődött, hogy egyelőre nincsenek konkrét és gyorsreagálású tervek a líbiai rezsim esetleges bukása és a demokratikus átalakulás elindulása utáni időszakra az Észak-Atlanti szerződés szervezetében. Ezzel kapcsolatban Hende Csaba lapunknak diplomatikusan azt mondta: „a tervezési folyamat felgyorsításában született a mai tanácskozáson megállapodás”.
A tanácskozás egyik témája volt még az afganisztáni kivonulás ütemezése is. A magyar szakminiszter ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: valóban 2014 a céldátum. „Amikor a Baghlan-tartományban lévő biztonsági helyzet lehetővé teszi, azaz a civilek át tudják venni a feladatokat, akkor merülhet fel az újjáépítési csoport katonai jellegének csökkentése. A céldátum azonban nem a teljes kivonulást és Afganisztán magára hagyását jelenti, hanem a feladatok átalakulását. Mi november végéig alakítjuk ezzel kapcsolatos stratégiánkat” - fogalmazott a Népszabadságnak Hende Csaba.
