Magyar viszonyokat hozhat a német nagykoalíció
Letettek a kormányzati álmokról a német Zöldek, legalábbis egyelőre. A második puhatolózó tárgyalás a keresztény uniópártokkal (CDU/CSU) hat óráig tartott, szerda hajnalra döntött úgy az ökopárt tárgyalódelegációja, hogy nem lát esélyt az együttműködésre. Elemzők szerint nem annyira a tartalmi, mint inkább a személyi kérdések okoztak aggodalmat: konkrétan az a veszély, hogy Angela Merkel „bedarálja” őket, éppúgy, ahogy a liberális FDP-vel tette. Cem Özdemir, a Zöldek társelnöke azonban talányosan úgy fogalmazott: az ajtót nem szögeltük be úgy, hogy a szögeket ne lehetne kihúzni.
Merkelnek és pártjának így marad az SPD mint egyetlen koalíciós partner, és ennek sokan nem örülnek. Mennyivel egyszerűbb volt úgy tárgyalni, hogy sakkban lehetett tartani az SPD-t a Zöldekkel és fordítva. A németek többsége viszont elégedett, a felmérések szerint a társadalom egyértelműen a nagykoalíciót támogatja, a CDU/CSU-Zöld együttműködés legfeljebb érdekes kísérletnek tűnt.
– A német társadalomnak jó tapasztalata van a nagykoalícióval, 2005 és 2009 között rekordmagasságokat ért el a kormánnyal való elégedettség – mondta lapunknak Andrea Wolf. A mainzi Forschungsgruppe Wahlen kutatóintézet elnökségi tagja hozzátette, nem önmagában véve, hanem a többi alternatívával összehasonlítva tartják a németek a nagykoalíciót a legjobb megoldásnak. Az előző kereszténydemokrata-liberális koalícióval csak részben voltak elégedettek, a CDU-val igen, az FDP-vel nem, ami egy „részleges leváltó hangulatot” eredményezett a szeptemberi választás előtt.
Az Európa vezető gazdasági hatalma előtt tornyosuló problémák is a nagykoalíció mellett szólnak: az euróválság, a megújuló forrásokra épülő új energiapolitika, a társadalmi igazságosság olyan súlyú kérdések, amelyeket a németek többsége szerint csak a két nagy párt együtt tud megoldani. A legtöbb vita a minimálbérről, az adópolitikáról várható majd, de a CDU és az SPD nincs olyan messze egymástól, hogy ne tudnának megegyezni. Ám a többi párt még nem jutott el odáig, hogy bárkivel koalícióképes lenne – fogalmaz Andrea Wolf. A Der Spiegel ezzel kapcsolatban úgy vélte, a mostani puhatolózó tárgyalásokkal megnyílt az út a tartományi politikában a CDU-Zöld kormányok előtt, amelyek kísérleti terepnek számíthatnak egy későbbi szövetségi koalíció számára.
Az ellenzéknek mindenesetre nem lesz egyszerű a dolga a Bundestagban, ha valóban létrejön a CDU/CSU-SPD nagykoalíció. A két párt a mandátumok 80 százalékát birtokolja majd, ez túllép a magyar kétharmados többség erején. A két pártból álló ellenzék (a Zöldek és a Baloldali párt) még azt a jogát is elveszti, hogy parlamenti vizsgálóbizottságot hívjon össze, mert még ahhoz is legalább a képviselők negyedének támogatása kell. Törvényjavaslataiknak, egyéni indítványaiknak semmi esélye nem lesz – ha a nagykoalíció valóban él az erőfölényével.
Azt Wolf is elismerte, hogy vannak, akik máris aggódnak a német demokrácia miatt. Mindenesetre ő könnyen el tudja képzelni, hogy ekkora többségnél már nem működik a pártfegyelem, egyes szocdem képviselők olykor az ellenzékkel szavaznak majd. Ahogy az sincs kőbe vésve, hogy a szociáldemokraták – mint ahogy ettől sokan tartanak – ismét meggyengülve jönnek ki a közös kormányzásból, mint ahogy az 2009-ben történt. – Ez attól függ, milyen témákat képviselnek majd, milyen tartalommal töltik meg a kormányprogramot, és kiket delegálnak a kormányba – hangoztatta a kutató.
Miniszteri posztokról még korai spekulálni, az SPD-ben a párttagságnak is jóvá kell hagynia a koalíciós tárgyalások megkezdését, ami nem lesz egyszerű feladat. Ha a pártvezetés nem tudja meggyőzni a bázist, akkor a CDU még mindig tehet egy újabb próbát a Zöldekkel, vagy legrosszabb esetben új választásokat kell kiírni. – A politikusok azonban gondosan figyelik a közvélemény-kutatásokat, és óvakodnak olyan lépésektől, amelyeket a társadalom elítél. Az új választások ezek közé tartoznak – fűzte hozzá Andrea Wolf.
